Quantcast
Channel: magas-tatra.info
Viewing all 1816 articles
Browse latest View live
↧

A Tátrában zergelestünk…

September 7, 2015, 9:30 pm
$
0
0
- Odasüss! Ott fut két zerge! - bődült el életem párja. Ijedtemben majd' leestem a Fátyol-vízesés mellől.
- Én nem látom! Hol? - nyifogtam azon a fisztulás hangon, mely a szlovák vízesések mellől leesni készülő feleségek sajátja.
A szemközti hegyoldalon mintha két kis barna bolha pattogott volna. Rettentő sebességgel haladtak lefelé a meredélyen, mint akik igen szomjasak. Aztán megtorpantak, mint akik rájöttek, hogy a patakvölgy tele van idétlen turistákkal.

- Odasüss! Ott fut két marha - jegyezte meg a nagyobbik zerge.
- Mit csinálnak? Mit lóbál az ott az arca előtt? - kérdezte a párja egy harapásnyi fű mögül.
- Tudom is én... hibbant turisták. Várjunk kicsit, majd továbbmennek.


- Most hová rohansz? - lihegtem Misi nyomában.
- Add a fotógépet... gyorsan! Mérd be, bírja-e a zoom!
Kicsit (nagyon) kockásodott a kép, de kivehető volt az állatok gyönyörű fehér nyaka, büszke fejtartása. Ilyen izgalmat utoljára akkor éreztünk, mikor felfedeztük panelbaglyainkat! Az eltunyult városiaknak minden vad új...

- Hegyek Ura! Ezek sose láttak még élő állatot? - mérgelődött a nagy zerge.
- Tipikus városi ceprek - sóhajtott a másik. (Tátrai szlengben ceper = szájtáti turista.)

A napfény ekkor döntött úgy, hogy elhagyja e bájos élőképet. Aranyszínét ragyogtatva kúszott fel az ormok felé, költői szépségén minden érző lélek elmerengett...

- No helyes. Ha megy a nap, mennek az emberek is - summázta a zerge. - Gyere, Zizi, mehetünk inni.

- A csudába! Nincs elég fény, nagyon szemcsések lesznek a fotók - mondta Misi. - No, gyere, cica... Úgyse jönnek lejjebb, míg itt vagyunk.
De szeme csillogása elárulta, hogy örült a találkozásnak még ilyen távolságból is.
- Szasztok, zergék! - integettem a szépséges antilopfélék felé, ahogy kiballagtunk a völgyből. Felerősödött a patak zúgása, már nem hallottam a gondolataikat.
Egyébként csodásakat túráztunk és remek volt az idő, és ide lehet kattintani a többi képért. A Tátra visszavárja kíváncsi cepreit! :-)


Forrás: http://zsofinapjai.blogter.hu; Fotó: fotoTATRY.pl
↧
Search

Nagy-tó / Wielki Staw Polskich

September 8, 2015, 10:00 pm
$
0
0
A Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Réz-hegy (Miedziane) északi lejtői alatt található Nagy-tó, amely a harmadik legmélyebb tó egész Lengyelországban. 1934-ben a tó területét 34,14 hektárban állapították meg, legmélyebb pontjaként pedig 79,3 méter lett megállapítva. Ezekkel az adatokkal a tó a Tátra legmélyebb, egyúttal a Halastó (Morskie Oko, 34,54 hektár) mögött a második legnagyobb tava. A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a Halastó, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak.

A Nagy-tó elsőbbségét hirdetők azzal is szoktak érvelni, hogy a tavak általánosan elfogadott területét magas vízállás idején mérték, és csak ezért nagyobb a Halastó mint a Nagy-tó. Korábban, az 1910-es években végzett mérések alapján a Nagy-tó területé 35,78 hektárban, a Halastó felületét viszont csak 33,42 hektárban állapították meg. Ami tény, hogy a Nagy-tó 998 méter hosszával a leghosszabb tó a Tátrában. A tó űrtartalma 13 millió m3, ez az 1/3 része az összes lengyel-tátrai tavak űrtartalmának. A tó vizének legmagasabb mért hőmérséklete 11,2 °C. Vize zöld színű, átláthatósága (13,2 méter) nagyobb, mint a völgy többi taváé. A tó legmélyebb pontja a pleisztocén korban a tavat határoló völgyeket és katlanokat – Kis-Réz-katlan (Szpiglasowa Kotlinka), a Kerek-púpi-katlan (Dolinka pod Kołem) és a Puszta-völgyecske (Dolinka Pusta) – kitöltő egykori gleccserek egyesülési pontjánál található. A tó a szélein meredeken mélyül, a közepéhez közeledve azonban viszonylag lapos (14,4 %). Alját kövek és törmelék, 40 méter mélység alatt pedig sötét iszapréteg borítja.
A Nagy-tó a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében, amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa) felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó közelében, kb. 1725 méter magasságban állt a legrégebbi tátrai pásztorszállás, amely valószínűleg még a XVII. században épült, és 1986-ban felújították, így ma is látható. A tó partját sűrű törpefenyő borítja, amely lassan növekszik a korábbi pásztorkodás idején teljesen kipusztított területeken. A turisták szeme általában megakad a tó közelében élő vörösfenyő néhány példányán, amelyek ma már több méter magasak.
A tó közelében található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć), másrészt a Miedziane-hágó felé.
A tóról a XX. század elején így írtak a korabeli turistakalauzok: „A tó olyan mély, hogy ha a fenekére süllyesztenénk a krakkói Mária-templomot, annak magasabb tornyának is csak a korona feletti csúcsa látszana ki a vízből”. A Nagy-tóhoz kapcsolódó érdekesség, hogy 1952-ben egy, a tóban úszó jégtáblán ragadt medve belefulladt a tó vizébe. Tetemét a menedékház személyzete vonszolta ki a partra, preparált teste napjainkban a Tátrai Nemzeti Park múzeumában van kiállítva.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; http://pl.wikipedia.org; Fotó: Nagy Árpád
↧
↧

Rohácsi-völgy – Zábrat-hágó – Rákony

September 9, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Rohácsi-völgy parkoló (1063 m) – a piros jelzésen – Adamcula-rét eá. (1183 m, 0:30 ó) – Fekete-pocsolya (1370 m, 0:45 ó) – a zöld jelzésen Zábrat-hágó (1656 m, 0:45 ó) – a sárga jelzésen Rákony (1876 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 2:00 óra. Teljes menetidő: 4:45 óra.
Meredeken felfelé vezető túra, útközben szép kilátással a Rohács-gerinc északi oldalára. A Rohácsi-völgy parkolójából az Adamcula-réten található útelágazáson keresztül széles aszfaltozott úton jutunk el a Fekete-pocsolyához, melynek partján, az egykori Ťatliak-menedékház helyén napjainkban egy kis büfé várja a turistákat. A büfé mellett ágazik el a piros jelzésből az élesen északnak induló zöld jelzésű turistaút. Ez eleinte az aszfaltú felett, az erdőben vezet, majd a széles erdei út meredeken szerpentinezik felfelé a Zábrat-gerinc délnyugati lejtőjén a törpefenyőben, majd a sziklarégió alsó határán érkezik fel a Zábrat-hágó alá, ahonnan egy meredek traverzzel jut fel a hágóba. Innen a jobbra induló sárga jelzésen már csak egy kitartó, szép kilátást nyújtó füves-törmelékes emelkedő vár ránk a Rákony csúcsáig.

FIGYELEM:
Ø  A Fekete-pocsolyától felfelé november 1. és június 15. között a téli zárlat miatt lezárva!
Az út nehézsége:közepesen nehéz félnapos túra.
Az útvonal látnivalói:
Ø  Fekete-pocsolya (1370 m)
Ø  Zábrat-hágó (1656 m), melyből szép kilátás nyílik az Oszobita csúcsára.
Az útvonal teljes hossza: 5,6 km.
Legalacsonyabb pont: 1063 m (Rohácsi-völgy parkoló)
Legmagasabb pont:1876 m (Rákony)
Szintkülönbség:820 m.
Lehetséges útvariáció:
Ø  Rohácsi-völgy parkoló (1063 m) – a piros jelzésen – Adamcula-rét eá. (1183 m, 0:30 ó) – Fekete-pocsolya (1370 m, 0:45 ó) – a zöld jelzésen Zábrat-hágó (1656 m, 0:45 ó) – a sárga jelzésen Hátsó-Foltos-völgy – Zverovka menedékház (2:00 ó). Teljes menetidő 4:00 óra.

Forrás: http://kamnahory.sk; 250 tátrai túra; Fotó: Marek Lutišan
↧

Kalandozások a Tátrában

September 10, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Bő egy héttel a Tátra túránk után az ujjbegyeimről szedegetem a bőrdarabkákat, közben élmények kavarognak bennem. Az egyszeri túrázó, és amatőr mászó, a Tátrába merészkedvén sok mindenre felkészül, de arra, hogy a kövek rongyosra fogják koptatni az ujj végeit, arra kevésbé.
Minél magasabbra kapaszkodik fel az ember a hegyvidéken, annál nagyobb a vakfolt, ami a felkészülésen túl, megnehezíti a hegymászó dolgát. Akiben megvan a kellő alázat a hegyekkel szemben, minden túráját azzal kezdi, hogy átolvassa a szükséges szakirodalmat, hogy minimális helyismeretet szerezzen, beszámolókat, útikönyveket böngész, minimum megvásárolja a térképeket, felhívja néhány tapasztaltabb ismerősét, begyűjti a hasznos tanácsokat, készül mentálisan, ráedz, és végül naponta figyelgeti az időjárás változást az arra érdemes oldalakon. Mégis marad egy vakfolt, az ismeretlen és váratlan tényező, ami mindig ott van, és számolni kell azzal, hogy több erőre, több kitartásra lehet szükségünk, mind fizikálisan, mind mentálisan, hogy ezeket a váratlan szeszélyeket elviseljük.

Ehhez a hegymászónak némi önismeretre is szüksége van, tisztában kell lennie azzal, hogy mit bír elviselni, és az úttal kapcsolatos vállalásokat jóval ez alá a szint alá kell belőni. A régi öregek mindig azt mondogatták, hogy a Tátrában 2 fokozattal vissza kell venni abból az erősségből, mint amit az ember egy 1 kötélhosszas sport útban mászik. Több oka is van ennek az intelemnek, de közülük az egyik az ismeretlen tényező. A bivak előtt, egy óriási kövön ücsörögve néztük, ahogy a mentő helikopter megközelíti az Ökör-hát lábát, és leereszt egy hegyi mentőt, majd elindul egy tiszteletkörre, amíg a piros kezeslábasos teszi a dolgát. Mikor a rotor robaja elcsendesült, arról beszélgettünk, hogy milyen kevésnek is kell ahhoz történnie, hogy az ember helikopteren fejezze be a kalandot.
A Menguszfalvi-völgy felé haladva, már jó messziről, valójában már a Csorba-tótól is látható a Simon-torony íve.  A tervünk az volt, hogy bemelegítésnek az Ökör-hát-toronnyal kezdünk, majd másnap megmásszuk a Simon-tornyot is. Hármas erősségű clean utakról beszélünk, azonban a Simon torony tekintélyes penge háta erős kihívást jelent minden amatőr mászó számára.
A torony lengyel és szlovák elnevezése Zabi Kon, a gerinc megmászási módjára utal. A Zabi a Békás-tavak miatt került a névbe, a Kon pedig paripát jelent.  Vizuális típus vagyok, így én is gyakran hasonlítom a hegyeket, hegységeket dolgokhoz, élőlényekhez, de valahogy mindig mást látok bennük, mint amit a papírforma szerint kellene. A Békás-tavak völgykatlana egy kis sziklaszirtről kapta a nevét, ami egy békára hasonlított a vízben, még abban az időben, amikor egy nagy tó volt a több kicsi helyén.
 
Hogy sokáig miért nem mászták meg a Simon-tornyot, azt hiszem sejtem. Amikor a beszállóba ereszkedés előtt várakoztunk, és a cipőm orra előtt elnyomott cigi csikkeket számolgattam, majd felnéztem a csúcsra, majdnem biztos voltam benne, hogy ezt sokáig meg sem próbálták. No de az izgalmak előtt visszakanyarodnék első kihívásunkra, a bivak keresésre.
A teljes cikk az odakint.blog.huoldalon olvasható!

Forrás és fotók: http://odakintblog.blog.hu
↧

Tátrai babonák – Brocken-hegyi kísértet

September 11, 2015, 7:30 pm
$
0
0
Babonák – meglehetősen kiterjedt témakör, különösen, ami a hegyeket illeti. Akár hiszünk benne, akár nem, azt hiszem fontos kérdés mindannyiunk számára. Vannak közöttünk olyanok, akik szinte a babonák rabjai, és vannak olyanok, akik csak legyintenek ezekre, és nem törődnek velük. Én a mindennapi életben biztosan a második csoportba tartozom. Nem érdekel, ha egy fekete macska átszalad előttem az úton, vagy ha felborul a sótartó, ami a régi hagyomány szerint veszekedést jelent. Ugyanakkor a hegyekben megpróbálom magam mögött hagyni a mindennapi élet dolgait, és így a gondolkodásom 180 °-os fordulatot vesz. Azt nem tudom, mi okozza ezt nálam. Lehet, hogy az a tény, hogy a hegyek veszélyesek, és az őket körülvevő babonák további rejtélyeket tartogatnak. Talán azért, mert a hegyekben mindig azt az elvet vallom, hogy jobb félni, mint megijedni, és fel kell készülni mindenre. Talán azért, mert gyakran találkoztam azzal, hogy a babonák, hiedelmek figyelmen kívül hagyása sokak számára veszélyes helyzetet eredményezett, miközben ezek figyelembe vétele sokuk életét megmenthette volna.

„Brocken-hegyi kísértet – ha egyszer látjuk, veszélyt jelent, ha háromszor, minden átok feloldását”.
Azt hiszem, minden lelkes Tátrajáró hallott már a Brocken-hegyi kísértetről. Félelmetes élmény lehet saját, a szivárvány színeivel körülvett árnyékunkat látni a felhőben magunk alatt. A gyönyörű jelenséget sötét titkok övezik. Ismerek néhány embert, aki már látta ezt a jelenséget, például anyám is, akik most vagy arra várnak, hogy még két alkalommal lássák, és ezután biztonságban érezzék magukat. Vagy pedig már egyik úton sem félnek, mivel már három alkalommal is látták a ködkísértetet, és így minden átok alól fel lettek oldozva. Azt lehet mondani, hogy ők már szerencsésnek érezhetik magukat.
Anyám még mindig arra vár, hogy feloldozzák az átkok alól. Kétszer látta a jelenséget, egyszer a Lengyel-Kápolnán (Kościelec), egyszer pedig a Vörös-hegyeken (Czerwone Wierchy). Minden alkalommal örül a lehetőségnek, ha a hegyekbe indulhat, de néhány alkalommal került már veszélyes helyzetbe – például a Kápolna-csúcs egyik megmászása során, ahogy azt korábban már említettem.
Én magam szerint szeretném már egyszer látni a Brocken-hegyi kísértetet, már csak azért is, hogy végre saját szememmel is lássam ezt a páratlan jelenséget. De nem fogok-e minden túra előtt, arra gondolni, milyen szörnyűség vár rám?

Sok babona fűződik a Tátrához. Sokan azt mondják, hogy ha gyakran tapasztalunk irracionális érzéseket, jobb, ha visszafordulunk, mint ha tovább mennénk, vagy válasszunk egy másik útvonalat, még ha az nehezebb is. Megfontolandó azonban, hogy ha nem ismerjük a babonákat, rossz benyomást tesz-e ránk, ha például fekete lepkével, vagy apácával találkozunk? Természetesen nem. Így minden eseményt a véletlennek vagy a balszerencsének tulajdonítunk. Lehet, hogy ezek a babonák éppen azért alakultak ki, hogy megvédjenek minket bizonyos helyzetekben? Azt hiszem, ezt mindenki saját szemszögéből fogja értékelni…
Hisszük vagy nem hisszük, figyelni érdemes…

Forrás és fotó: http://natatry.pl Fotó: Witek Kaszkin
↧
↧

Nem mindennapi fotók a Tátrából

September 12, 2015, 10:00 pm
$
0
0
A turisták döntő többségének általában a turistautak nyomvonaláról, a csúcsokról, hágókból van lehetősége megcsodálni a Tátra szépségeit. A siklóernyőről a földitől szélesebb kilátás nyílik a hegység legszebb részeire, ezért érdemes egy pillantást vetni a madártávlatból készített fotókra – annál is inkább, mert néhány fotó a Tátra turisták által nem hozzáférhető pontját ábrázolja.
Az alábbi fotókon látható pl. a Batizfalvi-völgy, valamint a völgyet határoló csúcsok, így a Koncsiszta, a Kacsa-völgyi-csúcs, a Batizfalvi-csúcs, a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs lejtői, a Gerlachfalvi-csúcs masszívuma, a Felkai-tó és a Sziléziai-ház, a Poprádi-tó, a Bástya-gerinc és a Menguszfalvi-völgy, a Nagyszalóki-csúcs, a Kriván-alatti Zöld-tó, az Oszterva-nyereg, a Stólai-völgy, a Tompa-hegy, a Malompataki-völgy és a Csorbai-csúcs.

A látnivalók neve megjelenik a fotók alatt, ahol viszont nincs leírás, ott a szerzők az olvasókra bízzák annak kitalálását, hol is járnak éppen…

A teljes fotóalbum itt tekinthető meg!

Forrás és fotók: http://24tp.pl
↧

Nyáron rekordot döntött a Tátra látogatottsága

September 13, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Az előzetes adatok szerint a 2015-ös nyári szezonban a Magas-Tátra szlovák oldalára látogatók száma meghaladta az eddigi rekordnak számító 2008-as és 2013-as adatokat, a Tátrába látogató turisták száma elérte a 800.000 főt. Ahogy azt Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal ügyvezető igazgatója elmondta, a régió ezen a nyáron leginkább a Szlovákiából érkező gyermekes családok számára jelentette a legnagyobb vonzerőt. A kedvezőtlen 2014-es nyári szezon után a Tátra 2015-ben Maťašovská szerint reneszánszát éli. „A növekedés látható a régióban eltöltött vendégéjszakák számában, a poprádi élményfürdő látogatottsági adataiban, valamint a felvonók, menedékházak, az éttermek, és a különböző idegenforgalmi szolgáltatásokat végzők statisztikáiban is” – mondta az ügyvezető.

A statisztikák azt mutatják, hogy az ügyfelek nagy része a korábbinál hosszabb időt tölt a Tátrában, egyre nagyobb az érdeklődés az öt, vagy több éjszakás tartózkodás iránt. „A nyári szabadságolási időszakban a régióba érkező vendégek száma a rendelkezésre álló statisztikák szerint a számunkra emlékezetes 2013-ban volt a legnagyobb. Csak abban az évben, a napi látogatókat is beleértve a Magas-Tátrában 740.000 ember fordult meg, amely túlszárnyalta a korábban mágikusnak gondolt 2008-as adatokat” – magyarázta az ügyvezető igazgató. A szakemberek azt várják, hogy az idei nyári időszakban a Tátrába látogatók száma eléri a 800.000 főt. Ezt a várakozást ez előzetes statisztikai adatok is megerősítik.
Maťašovská szerint a növekedés okai között szerepel a régióban megtalálható, a korábbinál változatosabb, jobb minőségű kínálat, az újabb látnivalók, valamint a turistákat vonzó új termékek kifejlesztése. Egyre több turista használja a különböző kedvezményekre jogosító Tatry Card-ot, június 1. és augusztus 31. között több mint 13 ezer turista váltotta ki a kártyát, ami 33 %-os növekedés a korábbi évek adataihoz képest.
A látogatók számának növekedéséhez mindenképpen hozzájárult az idei nyáron tapasztalt kedvező időjárás. A látogatók nemzetiség szerinti megoszlásában legnagyobb arányban a szlovákok voltak jelen, az össze látogató több  mint 50 %-át ők adták. Hagyományosan szívesen látogatnak a Tátrába a csehek, valamint a hegység északi oldalról a lengyelek. Emellett sok vendég érkezik a Tátrába Magyarországról, Németországból, Izraelből, Nagy-Britanniából, vagy az olyan egzotikus országokból, mint Malajzia, India és Új-Zéland.
A Magas-Tátra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden korosztály számára, de az utóbbi időszakban a korábbinál nagyobb számban látogatnak a hegységbe a kisgyermekes családok. Körükben a legfontosabb látnivalónak a Tarajkán megrendezett Medve-napok, valamint a Csorbai-tónál tartott Mormota-napok számítottak.
Maťašovská szerint a statisztikák akár még az őszi napokban is javulhatnak, amely időszak, különösen, ha szép időt tartogat, különösen alkalmas a turizmusra.

Éves rekordara készülnek a Lengyel-Tátrában is. Az év elejétől idáig már eladtak 1,8 millió belépőjegyet, ebből 1,5 milliót a júniustól augusztus végégi terjedő időszakban, ez pedig több mint a korábbi években. A lengyel Tátrai Nemzeti Parkot átlagosan évente 3 millió ember látogatja, ez azonban ebben az évben valamivel több is lehet. A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb turista(az év elejétől 584 ezer) a Halastóhoz (Morskie Oko) és más, innen elérhető turistautakra a Bialkai-szénégető parkolóból indul túrázni. A második helyen (363 ezer fő) a Kościelisko-völgybe (Dolina Kościeliska) vezető turistaút áll, a harmadik legnépszerűbb célpont pedig a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó (283 ezer fő). A Gąsienica-völgybe (Hala Gąsienicową) 158 ezer, a Palánkos-völgybe (Dolina Strażyska 147 ezer fő kirándult eddig ebben az évben. A legkevesebben (14 ezer fő) a Topor-irtásra (Toporowa Cyrhla) és az Olczai-völgybe (Dolina Olczyska) indultak. A nyári időszakban a nemzeti prak munkatársainak egyik legfőbb problémát a sziklafelületek festékszóró spray-el történő lefestése, valamint a tátrai tavakban történő fürdőzés okozta, ezeken kívül a nyári időszak viszonylag békésen telt a Lengyel-Tátrában.

Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk; http://portaltatrzanski.com, Milan Kapusta
↧

Találkozás a havasi mormotával

September 14, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Egy sivító fütty törte meg a csendet. Olyan volt, mintha egy fiú füttyentett volna a barátjának, csak sokkal hangosabb. Az egész hegyoldal visszhangzott tőle, úgyhogy nehéz volt megállapítani, honnan jön. Egyszer csak megpillantottam egy kicsi, szőrös rágcsálót, amint nyílegyenesen az odújába szalad. Gyorsan belenéztem az útikönyvembe, és megtudtam, hogy egy havasi mormotával találkoztam. A következő néhány nap során egy kicsit jobban megismerkedtem a mormotákkal. Megtudtam, hogy melyek azok a sziklák, ahol szeretnek sütkérezni, hol vannak a főbb üregeik, és hogyan maradnak életben fent, az erdőhatáron túl, a zord környezetben.

Nem könnyű a mormoták élete a havasi legelőkön. A telek hidegek, és az élőhelyüket hónapokon át hó boríthatja. A földön is, és a levegőből is ragadozók leselkednek rájuk. Ezért, hogy életben maradjanak, együttműködésre, tervezésre és éberségre van szükségük. A mormoták családcentrikus állatok. Általában csoportokban élnek, mely egy hímből és egy nőstényből, valamint a csemetéikből áll. Minden családnak több ürege van. Az egyik a család lakóhelye, a többi pedig menedékhelyül szolgál vészhelyzetben. Néha nagy szikladarabok alatti hasadékokban ássák ki az üregeiket. Az erődítményhez hasonló otthonaik tetejéről, mint egy kis tornyocskáról, nagyon jól belátják a terepet, és ott szoktak napozgatni és pihenni is.
A mormoták nagyon komolyan veszik a higiéniát. Van egy külön üregük, melyet „illemhelyként” használnak, így nem szennyezik be a lakóhelyüket. A fő járat végében készítenek egy nagyobb vackot, amit kibélelnek fűvel. A nőstény ebben a biztonságos vacokban hozza világra a kölykeit, és egyben ez a család meleg kuckója is, melyben összebújva alusszák hosszú téli álmukat.
Egy mormotacsaládban alighanem az őrszolgálat a legfontosabb feladat. Az egyik felnőtt mormota őrt áll, miközben a család többi tagja a közelben élelem után kutat. Néha felágaskodik a hátsó lábára, hogy jobban körül tudjon nézni, és lássa, leselkedik-e rájuk valahonnan veszély. A havasi mormoták legfőbb ellenségei a sasok, a rókák és az ember. Amint ezek vagy más nagytestű ragadozó madarak feltűnnek, a mormota leadja a vészjelzést. Érdekes, hogy amikor a legfőbb szárnyas ellensége, egy sas közeleg, a vészjelző fütty feltűnően más, mint egyébként. A fütty hallatán a mormoták a menedékhelyükre iramodnak. Az összes mormota szinte egy szempillantás alatt eltűnik!
Az engedelmesség élet-halál kérdése lehet, főleg a fiatal mormotáknak, mivel ők a szirti sasok kedvenc eledelei. Ha az őrszem közvetlen veszélyt észlel, a család többi tagjával együtt beszalad egy üregbe. Aztán néhány perc múlva óvatosan kidugja a fejét, hogy megnézze, elmúlt-e a veszély.
A havasi mormoták élőhelyén, a hegyi legelőkön bőven van csemegézni való fű, és nem túl melegek a nyári hónapok. Ha hűvösebb az idő, a mormoták kifekszenek egy napsütötte sziklára. A nagy meleget nem jól tűrik, mivel nem tudják levetni a bundájukat, ezért általában kora reggel és késő délután aktívak. A havasi mormoták nem szenvednek álmatlanságban, az biztos. Körülbelül 6 hónapon át téli álmot alszanak. Az egyik rokonuk, az ezüstös mormota téli álma akár 9 hónapig is tarthat. Alvás közben a havasi mormoták pulzusa lelassul – csak egyszer vagy kétszer ver a szívük percenként –, a testhőmérsékletük pedig körülbelül 5 °C-ra süllyed. Természetesen egy ilyen hosszú böjtre fel kell készülni. Nyáron és az ősz első felében annyit esznek, amennyi csak beléjük fér, hogy gyarapítsák a zsírpárnáikat, és azok kitartsanak a hosszú téli álom alatt.
A fiatal mormoták szeretnek játszani. Gyakran rohangálnak körbe-körbe, egymást kergetve. Egyszer láttam, amint három mormotakölyök egy füves lankán bukfencezik lefelé. Játékosan verekedtek egymással. A fiatal és a felnőtt mormoták egyaránt úgy üdvözlik egymást, hogy összedugják az orrukat. A családtagok tisztogatják egymást, és ha lehűl az idő, összebújnak, hogy ne fázzanak.
A mormotacsaládok felkészülnek a jövőre, és éberen figyelik a veszélyt. Az emberek tanulhatnak ezektől a kis rágcsálóktól.

Forrás: http://wol.jw.org; Fotók: Tomasz Madejski
↧
Search

Gyerekkel a hegyekbe

September 15, 2015, 10:00 pm
$
0
0
A hegyek a szenvedélyünk. Amikor családunk gyermekkel gyarapodott, döntés előtt álltunk, hogy átmenetileg lemondjunk-e a hegyekről, vagy vágjunk neki a gyerekkel együtt. Többször találkoztunk azzal a véleménnyel, hogy azok a szülők, akik a kisgyermeket magukkal viszik a hegyekbe, alapjában önzőek. Biztosan ennek is megvan az oka. Nem akartunk lemondani a szeretett hegyeinkről, így aztán hármasban indultunk neki. De ez nem jelenti azt, hogy visszaéltünk a gyerek helyzetével. Ésszerű útvonaltervezéssel, valamint a gyerek biztonságának szem előtt tartásával egy kirándulás a hegyekben az egész család számára örömet okozhat. Mint játszani a játszótéren, vagy rajzfilmeket nézni a TV-ben, vagy egész nap ismerkedni a természettel.

Hogyan készüljünk fel egy túrára, ha gyerekkel indulunk a hegyekbe?
Először is meg kell találni a megfelelő babahordozót. A jó babahordozónak kényelmes üléssel, megfelelő hordozórendszerrel, két pontos biztonsági övvel és esővédővel kell rendelkeznie. Egy babahordozónál nagyon fontos opció az eső elleni védelem. Ne feledjük, hogy egy klasszikus babahordozó hátizsákba csak olyan gyereket lehet beletenni, aki már képes ülni.
Egy egész napos kirándulásra, melyre nem csak a mama és a papa indul el, a babahordozó rekeszeiben nem tudunk minden szükséges dolgot elrakni. Kell legalább még egy személy, akinek a hátizsákjába betesszük a megfelelő mennyiségű italt és harapnivalót, melyre a gyermeknek a nap során szüksége lehet.
Azok között a dolgok között, melyeket becsomagolunk, kell lennie a gyermek számára egy teljes öltözet váltóruhának, többek között kabáttal, sapkával, tartalék cipővel. A gyermek számára a legkisebb vízmedence is valóságos tó, melyben nagyon könnyen el tudja áztatni a cipőjét. Tavaszi és őszi túrákon legyen nálunk kesztyű, mivel a gyermek a babahordozóban ülve sokkal hamarabb megfázik, mint az őt a hátukon vivő, folyamatosan mozgó felnőttek. Elengedhetetlen a megfelelő faktorszámú fényvédő krém, valamint a rovarok elleni védelmet nyújtó szerek.
Kisgyermeknél természetesen szükség van néhány eldobható pelenkára, nedves törlőkendőre, és valami olyanra, amelyre a gyermeket kényelmesen le tudjuk fektetni, amikor tisztába kell őt tenni, vagy amikor alszik. Amikor a gyerek már kicsit idősebb, és elalszik a babahordozóban, szükség lehet egy kényelmes nyakhevederre.
Ne feledkezzünk meg a használt pelenkák, valamint a hulladék elhelyezésére szolgáló szemeteszsákról sem. A hegyekben kirándulva játékszerekre nem nagyon van szükség, a természet kincsei éppen eléggé lekötik a gyermek figyelmét.
Ha egész napos túrára indulunk, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű folyadékot, szendvicset, joghurtot, gyümölcsöt, édességet. Kisgyermekkel túrázva lehetőleg legyen nálunk egy termoszban forró leves, egy másik termoszban pedig meleg víz. Ne feledkezzünk el az esőnek is ellenálló, megfelelő minőségű cipőről és kabátról.
Ne hagyjuk otthon a térképet és az iránytűt, hiszen felelősek vagyunk önmagunkért és a gyermekért is, és ha lehet, óvakodni kell az eltévedéstől. Egész napos kirándulásra vigyünk magunkkal túrabotot, és előre számoljunk a visszaútban előttünk álló ereszkedéssel. Amikor a gyermek már képes járni, túra közben időnként a saját lábán haladjon, a hátára adjunk egy kis hátizsákot, tegyünk rá hevedert, amellyel szinte pórázon vezetve tudjuk őt biztonságban magunk mellett vezetni.
Az útvonal tervezése során vegyük figyelembe a gyakori megállásokat, a térképeken olvasható szintidőkhöz adjunk hozzá jó néhány percet, órát. Egy kirándulás, amely a térkép szerint 4-5 órát vesz igénybe, gyerekkel akár 8 óráig is eltarthat. Az idősebb gyerekeknek fontos a megfelelő motiváció. Ilyen lehet pl. a menedékházakban a pecsétek gyűjtése, vagy pedig a jelvények, kitűzők megvásárlása. Ezeken kívül megfelelő motiváció lehet egy jégkrém vagy egy fagylalt ígérete is…
Ezzel az írással minden szülőt arra próbálunk ösztönözni, hogy ismertessék meg gyermekeikkel saját szenvedélyüket…

Forrás és fotó: http://goryiludzie.pl; Fotó: Góry z dzieckiem
↧
↧

Sas út lépésről lépésre – A Szépség és a Szörnyeteg

September 16, 2015, 10:00 pm
$
0
0
A Sas út (Orla Perć) nyomvonala egyedülálló az egész Tátrában. Sokak szerint a legnehezebb, de egyben az egyik legszebb turistaút a Magas-Tátrában. A Sas út nyomvonala a Zawrat-hágótól (Zawrat) a Zerge-hegyen (Kozi Wierch), a Gránát-csúcsokon (Granaty) és a Bükk-völgyi-tornyon (Buczynowa Turnia) keresztül a Kereszt-nyeregig (Przełęcz Krzyżne) tartó sziklás gerincen vezet.
A Sas út a tátrai turistáknak olyan, mint hab a tortán. Aki ráérez a Tátra varázsára, annak teljesen nyilvánvaló, hogy ez a legigényesebb turistaút a Tátrában. A Sas út szép, ugyanakkor szörnyű is tud lenni, melyről sok turista már személyesen is meggyőződhetett. A nyári szezonban minden évben turistákkal telik meg a Tátra, közülük pedig sokan éppen a legendás Sas út bejárását tűzték célul maguk elé.

Nyár elején azonban a Tátrai Nemzeti Park (TPN) nem javasolja a Sas úton történő túrázást olyanoknak, akik nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal a téli túrázást illetően. Olyankor ugyanis a meredek vályúkban és az északi lejtőkön sok helyütt az elmúlt télről visszamaradt hófoltok találhatóak, amelyek nehezen átjárhatók és egyben veszélyesek is. Idén nyár elején ráadásul a Gránát-csúcsok és a Kereszt-nyereg közötti szakaszon, a Bükk-völgyi-torony közelében vezető gerinc északi oldalán (a Pańszczyca-völgy felett) kiszakadt egy hatalmas sziklatömb, és tönkretette a nyomvonal egy részét. Ennek következtében ezen a szakaszon különösen óvatosan kell áthaladni, és nagyon gondosan kell megválasztani a helyes nyomvonalat.
Talán senkinek sem újdonság, hogy a Sas út nyomvonalát nagyon sok helyen láncok, létrák és fémhágcsók beépítésével tették biztonságossá, melyek a via ferrata utakra emlékeztetnek, és adott esetben sisak használatát igénylik.
A több mint 100 éve alatt, mióta a Sas út nyomvonalát megtervezték, és láncokkal, létrákkal könnyítve kiépítették, ezen a turistaúton több mint 100 ember vesztette életét, és sokan szenvedtek itt balesetet. Sokan túlértékelik saját képességeiket, sokukból talán hiányzott az alázat és az óvatosság, nem voltak kellően felkészülve erre az útra, nem ismerték az útvonal nehézségeit, néha pedig egy egészen ki hiba elég volt ahhoz, hogy a kellemesnek ígérkező út tragédiába torkolljon.
A Sas út végigjárása nagy kihívás, a teljes végigjárására kb. 10 órát kell számolni. Ahhoz, hogy ez a gyönyörű kaland varázslatos élmény legyen, ne pedig versenyfutás az idővel és a fáradtsággal, osszuk három részre a Sas út bejárását. A sok jelzett turistaútnak köszönhetően a Sas út a Gąsienica-völgyből (Dolina Gąsienicowa) és a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) is jól megközelíthető. A legmegfelelőbb kiindulópontnak a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich) tekinthető, innen vezet a legrövidebb út a Zawrat-hágóba, amely a Sas út kezdőpontja. Ne felejtsük el, hogy a Sas út a Zawrat-hágótól a Zerge-hegyig egyirányú!
A Sas út a Zawrat-hágótól az alábbi pontokon keresztül vezet: Kis-Zerge-hegy (Mały Kozi Wierch) – Honoratka-szakadék (Honoratka)  – Fagyott-tavi-taraj (Zmarzłe Czuby) – Fagyott-tavi-csorba (Zmarzła Przełęcz) – Zamarla-torony (Zamarła Turnia) – Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) – Zerge-bástya (Kozie Czuby) – Felső-Zerge-csorba (Wyżnia Kozia Przełęcz) – Zerge-hegy (Kozi Wierch) – Buczyna-völgyi-csorba (Przełączka nad Buczynową Dolinką) – Kulczyński-szakadék (Żleb Kulczyńskiego) – Fekete-fal (Czarne Ściany) – Déli-Gránát-csúcs (Zadni Granat) – Középső-Sieczka-csorba (Pośrednia Sieczkowa Przełączka) – Középső-Gránát-csúcs (Pośredni Granat) – Elülső-Sieczka-csorba (Skrajna Sieczkowa Przełączka) – Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat) – Gránát-csorba (Granacka Przełęcz) – Nagy-Sas-tornyocska (Wielka Orla Turniczka) – Alsó-Sas-csorba (Orla Przełączka Niżnia) – Sas-orom (Orla Baszta) – Jasiński-csorba (Pościel Jasińskiego) – Bükk-völgyi-taraj (Buczynowe Czuby) – Nowicki-csorba (Przełęcz Nowickiego) – Nagy-Buczyna-torony (Wielka Buczynowa Turnia) – Kis-Buczyna-torony (Mała Buczynowa Turnia) – Madár (Ptak) – Kereszt-domb (Kopa pod Krzyżnem) – Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne).
A nyári időszakban rengeteg turista keresi fel Zakopanét, közülük pedig sokan indulnak a Sas útra. Mindenkinek a figyelmébe ajánljuk azonban, hogy ez a turistaút tényleg nem való mindenkinek. Az alábbi galériában található fotók segítségével szeretnénk leírni és bemutatni az útvonal legfontosabb pontjait, a csúcsokat, a hágókat. Szeretnénk felhívni nem csak a kezdők, de a tapasztalt túrázók figyelmét is azokra a helyekre, ahol a legnagyobb nehézségekkel és veszélyes helyzetekkel találkozhatunk.

01 - Lengyel-Öt-tavi menedékház
Az egyedi hangulatú menedékház a Sas útra vezető túra legmegfelelőbb kiindulópontja, ahol a turistakonyhában található automatából télen-nyáron forró vízhez juthatnak a turisták.

02 - A Zawrat-hágóba vezető út
A Zawrat-hágóba, a Sas út kezdőpontjára vezető út a festői Lengyel-Öt-tó völgyén keresztül vezet.

03 - A Gąsienica-Fagyott-tótól a Zawrat-hágóba vezető láncos út.

04 - A Zawrat-hágó megközelítése a Gąsienica-Fekete-tótól
További lehetőség a Zawrat-hágó megközelítésére a Gáspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) a Svinicán (Świnica) keresztül, vagy pedig a Gąsienica-Fekete-tótól (Czarny Staw Gąsienicowy) való felmenet. Mindkét változat az előzőtől korábbi indulást igényel, és hosszabb megközelítést jelent. Ezen felül a Gąsienica-Fekete-tótól vezető útvonal még napkelte után is hosszú szakaszon árnyékos területen vezet, ami könnyen lejegesedhet.

05 - Zawrat-hágó
A Tátra időjárása rendkívül változékony, mint egy kaleidoszkóp, és nem süt állandóan a nap. A sas útra egy jó térkép, az időjárás változásaihoz megfelelő öltözék, kényelmes, megfelelően kemény talpú cipő és megfelelő mennyiségű folyadék elengedhetetlen. Túra előtt tájékozódjunk a TOPR honlapján az időjárási és egyéb körülményekről, a menedékházban pedig hagyjunk üzenetet túránk útvonaláról, a visszaérkezés várható idejéről.

06 - A Zawrattól a Kis-Zerge-hegyig
A Sas útnak a Zawrattól a Zerge-hegyi vezető szakasza egyirányú.

07 - Honoratka-szakadék
A Kis-Zerge-hegyre vezető ösvény átvezet a veszélyes Honoratka-szakadékon (Żleb Honoratki, korábban Zsidó-vályúnak nevezték). A turistaút ezen a szakaszon szinte mindig nedves és csúszós. A nagy kitettség és a több tucat méter rögzített lánc maximális koncentrációt és odafigyelést igényel. A szakadékban sok baleset történt, amely néhány esetben sajnos nagy magasságból történő kicsúszást követően tragikusan végződött.

08 - Fagyott-tavi-csorba
A Fagyott-tavi-csorba (Zmarzła Przełęcz) a híres sziklával, nem mellékesen kitűnő kilátással a Zamarla-torony (Zamarła Turnia) meredek falára.

09 - Zerge-csorba, Zamarla-torony, Fagyott-tavi-csorba és Kis-Zerge-hegy– balról.
A Zawrat-hágóból induló egyirányú út a Kis-zerge-hegyen (Mały Kozi Wierch), a Fagyott-tavi-csorbán (Zmarzła Przełęcz) és a Zamarla-tornyon (Zamarła Turnia) át érkezik a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz).

10 - Létra a Zerge-csorbába
Homályos legendák övezik ezt a nyolc méter hosszú, mozgó létrát. A létránál gyakran torlódások alakulnak ki, a turisták egy része már a létrán mászva, másik részük pedig a létra alatti láncos átlépéstől esik pánikba.

11 - Zerge-csorba
A Zerge-csorbában (Kozia Przełęcz) nyílik az első lehetőségünk arra, hogy elhagyjuk a Sas utat. Innen balra a Zerge-völgyecskén (Kozia Dolinka), jobbra pedig a Puszta-völgyecskén (Pusta Dolinka) át juthatunk le a közeli menedékházakba.

12 - Felső-Zerge-csorba
Amennyiben tovább megyünk a Sas úton, egy erősen kitett ösvény vezet a Zerge-bástyára (Kozie Czuby). A Felső-Zerge-csorbán (Wyżnią Kozią Przełęcz) át a Zerge-hegyre (Kozi Wierch) vezető útvonal teljes koncentrációt és meglehetősen komoly erőkifejtést igényel.

13 - Zerge-hegy, Zerge-bástya, Zamarla-torony és Fagyott-tavi-csorba télen
A Sas út téli bejárása nagyon sok tapasztalatot, topográfiai ismereteket, és természetesen megfelelő felszerelést igényel.

14 - Zerge-hegy
A Zerge-hegyről (Kozi Wierch) a piros jelzés kezdetben a fekete jelzésű ösvénnyel együtt vezet lefelé, majd a fekete jelzés jobbra fordul, és a Széles-vályúban (Szerokie Żleb) a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezet. Ugyanitt a piros jelzés balra fordul, és a Buczyna-őrtorony (Buczynową Strażnica) alatt halad tovább.

15 - Kilátás a Zerge-hegyről a Svinicára és a Kápolna-csúcsra.

16 - A Gránát-csúcsok a Zerge-csorbából
A Sas út középső része a Zerge-csorbából (Kozia Przełęcz) a Zerge-hegyen (Kozi Wierch) és a Buczyna-őrtornyon (Buczynową Strażnica) át a Gránátokig (Granaty) vezet.

17 - Kulczyński-szakadék
A Kulczyński-szakadék (Żleb Kulczyńskiego) az útvonal talán leginkább kitett, láncokkal biztosított pontja, melyből a Fekete-Barát-kéményen (Kominek pod Czarnym Mniszkiem) át a Fekete-fal (Czarne Ściany) közelíthető meg.

18 - Déli-Gránát-csúcs
A Déli-, a Középső- és az Északi-Gránát-csúcsokat viszonylag kis erőfeszítéssel győzhetjük le.

19 - Az Elülső-Sieczka-csorba átlépése
A legendákkal övezett útnak ezen a szakaszán át kell lépnünk az Elülső-Sieczka-csorba (Skrajna Sieczkowa Przełączka) keskeny résén, amely alatt a nem kevésbé híres (vagy inkább hírhedt) Drege-szakadék (Żleb Drege'a) nyílása található.

20 - Drege-szakadék

21 - Kilátás az Északi-Gránát-csúcsról az Orgonasípokra (Wierch pod Fajki) és a Sárga-hegyre (Żółtą Turnia)
Az Északi-Gránát-csúcsról (Skrajny Granat) a sárga jelzésen lemehetünk a Gąsienica-völgybe, azon keresztül pedig Kuźnicéba, vagy pedig tovább mehetünk a Sas út harmadik, egyben utolsó szakaszára.

22 - A Sas-orom (Orla Baszta) és a Nagy-Buczyna-torony (Wielka Buczynowa Turnia) – kilátás az Északi-Gránát-csúcsról az útvonal további részére.

23 - A második létra a Nagy-Sas-tornyocska közelében
Az Északi-Gránát-csúcsról (Skrajny Granat) leereszkedünk a Gránát-csorbába (Granacka Przełęcz), majd felmászunk a Nagy-Sas-tornyocska (Wielka Orla Turniczka) falán. Ezután felmászunk a Sas-oromra (Orla Baszta) az útvonal második, egyben utolsó létráján.

24 - Jasiński-csorba
A Jasiński-csorba (Pościel Jasińskiego) csak egy kis füves átjáró, melyen keresztül visszatérhetünk a gerinc Bükk-völgyi oldalára.

25 - Jasiński-csorba
  
26 - Nowicki-csorba
A Nowicki-csorbát (Przełęcz Nowickiego) magunk mögött tudva már előttünk magasodik a Nagy-Buczyna-torony (Wielka Buczynowa Turnia).

27 - Nagy-Buczyna-torony (Wielka Buczynowa Turnia) és Bükk-völgyi-tornyocska (Buczynowa Turniczka)

28 - Nagy-Buczyna-torony (Wielka Buczynowa Turnia)

29 - Láncok a Buczyna-csorbában (Buczynowa Przełęcz)
A láncok a következő erősen kitett helyre vezetnek minket, ahová csúszós, sziklás-törmelékes terepen emelkedünk fel. A felmenet, majd a Buczyna-csorbából (Buczynowa Przełęcz) történő leereszkedés is teljes odafigyelést követel a törmelékes, csúszós terepen.

30 - A Buczyna-csorba felső része
A Buczyna-csorbába (Buczynowa Przełęcz) megérkezve csodaszép, a Lengyel-Öt-tó völgyére nyíló kilátásban gyönyörködhetünk.

31 - Kilátás a Buczyna-csorbából
A Csorbából mesés kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgyére (melyben hat tó található), valamint a Tátra egyik legjobb klímával rendelkező menedékházára.

32 - A Keleti-Madár-csorba, a Madár és a Kis-Buczyna-torony
Az előttünk álló rész kisebb magaslatai: Kis-Buczyna-torony (Mała Buczynowa Turnia), Madár (Ptak), Keleti-Madár-csorba (Przełączka pod Ptakiem) és Kereszt-domb (Kopa nad Krzyżnem).

33 - A Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca) a Kis-Buczyna-toronyról (Mała Buczynowa Turnia).

34 - Kereszt-nyereg
A Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne). Az útvonal végpontja, néhányaknak viszont kezdőpontja. Útkereszteződés isegyben, melyről a sárga jelzésen a Pańszczyca-völgybe vagy a Lengyel-Öt-tó völgyébe ereszkedhetünk le.

35 - A Wołoszyn a Kereszt-nyeregből
A Sas út eredeti nyomvonala a Wołoszyn-háton keresztül egészen a Bialkai-szénégetőig (Palenica Białczanska) futott. Az útvonalnak ezt a részét 1936-ban zárrátk le, elsősorban az ezen a területen élő állatok védelme érdekében.

36 - Pańszczyca-völgy
A Kereszt-nyeregből két útvonalon is befejezhetjük a túrát. Balra indulva leereszkedhetünk a Pańszczyca-völgybe, és azon keresztül egy hosszú úton Kuźnicéba, jobbra indulva pedig a Roztoka-völgybe (Dolina Roztoki) juthatunk. Erről az útvonalról végig nagyszerű kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgyére, valamint a Siklawa-vízesésre (Siklawa), annak teljes pompájában.

37 - A Siklawa-vízesés a Kereszt-nyeregből levezető útról.

38 - A Lengyel-Öt-tavi menedékház
Az egész napos fárasztó, de egyben talán a Lengyel-Tátra legszebb kilátását nyújtó végén a Lengyel-Öt-tavi menedékházhoz érkezhetünk vissza.

Forrás és fotók: http://podroze.onet.pl
↧

Fotók és videók a Tátrából – 2015. szeptember 1-15.

September 17, 2015, 8:30 pm
$
0
0
Mögöttünk a nyár, egyre rövidebbek a nappalok, és bizony a Tátrában is egyre ősziesebb a hangulat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vége a túraszezonnak, hiszen ahogy azt bizonyára a legtöbben tudjuk, a Tátrában a szeptember és az október talán a legalkalmasabb hónapok a túrázásra. Igaz, hogy már rövidebbek a nappalok, figyelni kell a korai sötétedésre, de az időjárás ebben az időszakban általában megnyugszik, és szép, kellemes őszi napok várnak ránk. Remélhetőleg így lesz ez ebben az évben is, de azért szeptember első felében leginkább a nyárra emlékeztető fotókat, videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján.

Láthatunk fotókat a szeptemberi havazás utáni Tátráról, szép éjszakai felvételt egy menedékházról, nyári és őszi színekben pompázó tájakról, a Lomnici-csúcson átélt napkeltéről, a természetnek az emberrel szembeni hatalmasságáról, a hegyimentőkről, egy turisták által nem elérhető csúcsról, hogy csak néhányat emeljek ki a választékból. A fotók és videók megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Fotók:

2015. szeptember 1.
Reggel...
Fotó: Sebastian Lipecki

2015. szeptember 2.
Hegyimentők akcióban.
Fotó: Tomas Kika

2015. szeptember 3.
A Tengerszem-csúcs a Kereszt-nyeregből
Fotó: Adam Brzoza

2015. szeptember 4.
Kilátás a Svinicáról
Fotó:  W górach jest wszystko co kocham

2015. szeptember 5.
Liptói-Tátra
Fotó: Ewelina Domańska

2015. szeptember 6.
Vörös-tavi-csúcs
Fotó: Magické Tatry

2015. szeptember 7.
Hegymászó a Villa-gerincen.
Fotó: Marek Loduha

2015. szeptember 7.
Mai fotó a Tátrából. Ami látható, az bizony nem porcukor, még ha nagyon hasonlít is rá...
Fotó: Kristína Kapusňáková

2015. szeptember 8.
Szeptemberi hó a Volovec csúcsán.
Fotó: Paweł Pełka

2015. szeptember 9.
A Barát-völgyecske tegnap reggel.
Fotó: Andrzej Mikler

2015. szeptember 10.
Naplemente a Liptói-határhegyen
Fotó: Adam Brzoza

2015. szeptember 11.
Augusztusi napfelkelte fényei a Lomnici-csúcson.
Fotó: Siposné Kardos Ágnes

2015. szeptember 12.
A Murowaniec menedékház, ahogy ritkán látjuk.
Fotó: Mateusz Mikołajczyk

2015. szeptember 13.
Ősz a Liptói-Tátrában
Fotó: Martin Vaculik

2015. szeptember 14.
Vajon melyik csúcs látható ezen a fotón?...
Fotó: Tatry dla średniozaawansowanych

2015. szeptember 15.
A Goryczka-halom a múlt heti havazás után, porcukorral meghintve...
Fotó: Paweł Dutka

Videók:

 
2015. szeptember 2.
Egy nem mindennapi extrém túra fotói - Mezítláb a Sas úton...

 
2015. szeptember 5.
Gyönyörű képek a Szlovák Paradicsomból


2015. szeptember 8.
Szeptemberi hó a Volovec csúcsán.

 
2015. szeptember 9.
Azt hiszem, ehhez a videóhoz nem szükséges kommentár...

 
2015. szeptember 12.
Három évvel ezelőtti túra Tengerszem-csúcsra a lengyel oldalról.

Összeállította: Nagy Árpád
↧

Újabb halálos baleset a Magas-Tátrában

September 18, 2015, 11:23 am
$
0
0
Szeptember 17-én a délelőtti órákban egy lengyel állampolgár arról tett bejelentést a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) telefonszámán, hogy eltűnt a férje. A 70 éves férfi az előző napon egyedül indult túrázni a Magas-Tátrában. Azt tervezte, hogy felmegy a Koncsisztára, és még eset visszaérkezik Zakopanéba, ahol feleségével a szállásuk volt. Mivel még a túrát követő reggel sem tért vissza, és életjelet sem adott magáról, felesége a hegyimentők segítségét kérte, akik a keresést megkezdve elsőként az eltűnt autóját találták meg a Poprádi-tóhoz vezető kék jelzésű turistaút kezdetén lévő parkolóban. Az eltűntnél lévő mobiltelefont nem sikerült lokalizálni, mivel a turista valószínűleg nem állította át a telefont a szlovák mobilhálózatokra. A keresésbe később a Belügyminisztérium helikoptere is bekapcsolódott, ezzel együtt hegyimentők két csoportja földi úton kezdte meg a keresést, elsősorban a Koncsiszta lehetséges megközelítési útvonalaira koncentrálva.

Mivel az esti órákig nem sikerült az eltűnt nyomára bukkanni, a keresést felfüggesztették, majd 18-án kora reggel folytatták. Pénteken aztán a délelőtti órákban megtalálták az eltűnt férfit a Tompa-hegy térségében, a Rét-nyereg közelében, sajnos már életjelek nélkül. Minden valószínűség szerint a nehéz, sziklás terepen történő zuhanás következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett. Az elhunyt turista holttesté a mentőhelikopterrel Ótátrafüredre szállították. A mentőakcióban a két nap során hét hivatásos és két önkéntes hegyimentő vett részt.
A hegyimentők emlékeztetik a turistákat, hogy ez már a harmadik olyan baleset az idei nyári szezonban, amikor a turisták azután szenvednek halálos baleset ér, miután letértek a jelzett turistautakról. A hegyimentők ezért figyelmeztetik a látogatókat, hogy a magashegyi területen tartsák tiszteletben a biztonságos közlekedésre vonatkozó előírásokat, ne sértsék meg a nemzeti park látogatási rendjét, soha ne induljanak egyedül túrázni, mindig legalább ketten legyenek, minden körülmények között vigyázzanak magukra és legyenek nagyon óvatosak.

Forrás: http://www.hzs.sk; Fotó: Miroslav Vazny
↧

Tátrai elsők – Lövés a csúcson

September 18, 2015, 7:30 pm
$
0
0
Az archívumokban napjainkig őrzik a tátrai csúcsok első megmászásáról készült írásos feljegyzéseket. A Késmárki-csúcs 1615-ben történt első megmászása után saját érzéseit vetette papírra a késmárki Frölich Dávid matematikus, csillagász, naptárkészítő és történész. „A mászás napján sűrű köd borította a csúcsot. Ám ahogy közeledtünk a csúcshoz, már csak fehér fátyolfelhők voltak, majd közöttük hirtelen kinyílott egy ablak, melyen át elláttunk néhány mérföldre, túl a szepesi határon. A legmagasabb csúcson olyan csend és nyugalom volt, hogy a hajunk szála sem mozdult, bár az alattunk látható alacsonyabb hegyek küzdöttek a légáramlatokkal. Arra következtettem, hogy a Kárpátok legmagasabb csúcsa egy mérfölddel emelkedik a hegység lába fölé, így felnyúlik a légkör magasabb rétegeibe, ahol már nem fúj a szél. Lőttem egyet a puskámmal. A dörrenés olyan volt, mintha kettétörtem volna egy pálcát. Majd azonnal hatalmas és visszhangzó dübörgés töltötte meg az alattunk lévő hegyeket, völgyeket és erdőket. Amikor a völgyben, egy hómezőn ismét elsütöttem a puskámat, a dörrenés erősebb és borzalmasabb volt, mint amikor elsütnek egy ágyút, nagyon megijedtem, hogy rám dől az egész hegy.”

Forrás és fotó: http://zivot.azet.sk; Fotó: Kovács Attila
↧
↧

Az ember és a hegy – "hangya-emberek"

September 19, 2015, 10:00 pm
$
0
0
A hegyek világában nem csak maga a táj szép, hanem a hegyek hatalmassága is. A hatalmas terek egyfajta szabadságot adnak, lehetővé teszik, hogy távol tartsuk önmagunktól a világ bajait, és önmagunk legyünk. Sehol máshol nem lehet ilyen jól látni, milyen kicsi és védtelen az ember a természetben. Julita Chudko alábbi, a Tátrában készült fotóin egyedülálló módon mutatja be az embereket a hegyekben.






















Forrás: http://tatromaniak.pl; Fotók: Julita Chudko
↧

Tilos a túrázás a Tátra nagy részén – kinek jó ez?

September 20, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Az alábbi cikkhez elöljáróban talán mindennél jobban illik egy idézet Svetozára Krna – „Dvetisíc kilometrov, od železných vrát po Devín” (Kétezer kilométer, a Vaskaputól Dévényig) című könyvéből: „A természet állapota sokat elmond a nemzet kultúrájáról. De hány ember küzd a kulturálatlan beszéd ellen? A természetvédelemre sem mindig igaz, hogy a cél szentesíti az eszközt”.
Intésre emelt ujjal nem lehet védeni a természetet. A természetvédelem csak akkor lehet sikeres, ha a látogató azt érzi, hogy ő maga is egyike a természetvédőknek. A Tátra jelenlegi védelme, bármi is az oka, véleményem szerint a szűklátókörűség következménye. Mindenki, aki vonzódik a hegyek iránt, jogosan teszi fel a kérdést, hogy a jelenlegi jogszabályok valóban a természet és az ember igényeinek kielégítését szolgálják-e. A meglévő rendelkezések sokban hátráltatják a turistákat, akik csak minimálisan avatkoznak be a természetbe, a tényleges pusztítást végzőknek viszont kevésbé kötik meg a kezét.

A Magas-Tátra látogatói kilenc, 2000 méter magasságot meghaladó csúcsra juthatnak fel. A további, száznál is több csúcs között sok olyan van, amelyek nem igényelnek hegymászó felszerelést, vagy rendkívüli védelmet. A turisták többsége így a nyári szabadság alatt ugyanazokat az utakat kénytelen bejárni minden évben. A legjobb esetben csak a korábbi túrákat tudjuk megismételni.
De vajon eljönnek-e ugyanazok a látogatók a Tátrába a következő évben is? Mi lesz az ismételt látogatás oka? A tények teljesen világosan ennek az ellenkezőjét mutatják…
A mellékelt térképen rózsaszínnel jelölt területek teljes tilalom alatt állnak, ahová sem hegymászók, sem pedig turisták nem léphetnek be, még hegyivezetővel sem.
A narancssárgával jelzett területeken turisták csakis hegyivezetővel mozoghatnak. Ezeken a területeken hegymászók csak érvényes hegymászó igazolvánnyal mozoghatnak, amennyiben az általuk elérni kívánt útvonal nehézsége magasabb, mint II-es, és fontos kitétel, hogy a hegymászóknak az éjszakát a jelzett területen kívüli szálláshelyen kell tölteni.
Más színnel jelölt területeken található jelzett turistautak bárki számára hozzáférhetőek, figyelembe véve a TANAP téli zárlatra (november 1-től és június 15-ig) vonatkozó rendelkezéseit.
A térképen szürkével jelzett terület e Lengyel-Tátrához tartozó rész.
Ezek a színkódok azonban csak a völgyeket érintik. Az elérhető csúcsokat tekintve a helyzet sokkal rosszabb.

A mintegy 130 tátrai csúcs közül kilenc olyan van, amely a turisták számára elérhető. Ezek:
Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít)
Kapor-csúcs (Kôprovský štít)
Kriván (Kriváň)
Tengerszem-csúcs (Rysy)
Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít)
Kis-Viszoka (Východná Vysoká)
Nagy-Morgás (Veľká Svišťovka)
Oszterva (Ostrva)
Elülső-Szloiszkó (Predné Solisko).
Ezek közül az utolsó három csúcsként való meghatározása erősen megkérdőjelezhető, így ha ezeket nem tekintjük csúcsnak, akkor hat elérhető csúcs marad.
Az egész szituáció erősen emlékeztet a bolsevik évekre. Az idegenforgalom ellen mindig érvek sokaságát lehet felhozni – természetvédelem, kipusztuló békák, erózió, környezetszennyezés, a turisták egészségének védelme, és így tovább. De akkor miért vannak itt ezek a gyönyörű völgyek, ha azokat emberi szem nem láthatja? Valóban attól kell félnünk a Tátra nagy részén, hogy mikor jön egy természetvédelmi őr, aki büntető cédulát dug az orrunk alá?

Alpok vagy Tátra?
Hogy lehet az, hogy az Alpokban senki nem akar megbüntetni, és számtalan csúcsra juthatunk fel turistaúton vagy különböző nehézségű ferratákon? Egy turistaút valóban károsítja a természetet, és valóban visszafordíthatatlan károkat okoz az állat- és növényvilágban? Mindenki felelős a saját életéért, és normális dolog-e az, hogy amikor elindul egy nehéz túrára, azzal kell számolnia, hogy lesz-e elég pénze a kórházi kezelés, vagy a temetés költségeinek megtérítésére?
Ezek olyan gondolatok, melyeket érdemes végiggondolni. A liberálisabb megoldás gyakorlatilag megsemmisítené a hegyi vezetők kasztját, hiszen törölné bevételi forrásukat. És meg kellene mozdulni a bürokráciának is. Vagy jobb mindent úgy hagyni, ahogy van, és meglepődni, hogy sok turista inkább az Alpokba megy, mint a Tátrába. Vagy lehet, hogy éppen ez a cél?...

Forrás, térkép és fotó: http://www.outdoorfilmy.sk
↧
Search

Új bérlő a Hosszú-tavi házban, többen hosszabbítottak

September 21, 2015, 6:30 pm
$
0
0
Az elmúlt hét végén ismertté vált a tátrai menedékházak bérleti jogáért kiírt pályázat elbírálásának eredménye. A menedékházakra a pályázati kiírásban szereplő határidőig összesen 25 ajánlat érkezett, közülük a legtöbb, tizenhat a Hosszú-tavi menedékházra. A Zöld-tavi menedékházra négy, a Hunfalvy-völgyire három, az Alacsony-Tátrában a Gyömbér alatt található Štefánik-menedékházre pedig kettő.
2016. januártól négy menedékházban tovább dolgozik az eddigi bérlő, és csak egy menedékházban lesz változás. Edo Záhor 42 év után adja át a Hosszú-tavi menedékház vezetését, decemberig még ő bérli a házat, aztán januártól Monika Dejczihöová lesz az új bérlő, aki eddig a Zamkovszky-menedékházban dolgozott. A Hosszú-tavi menedékházban tehát változás lesz, a Štefánik-menedékházat, valamint a Zöld-tavi és Hunfalvy-völgyi menedékházat továbbra is az eddigi bérlő vezetheti.

Utóbbi menedékházak bérlői közül a tátrai „chatárok” ikonja, a 64 éves Viktor Beránek a rangidős, aki 1979-től bérli a Hunfalvy-völgyi menedékházat. Beránek így további öt évig vezetheti a menedékházat, ezzel még közelebb kerül egy nagy álomhoz: négy év múlva éppen 50 éve lesz, hogy felvitte a menedékházba az első fuvart. „Az első fuvarom a menedékházhoz 1969. szeptember 3-án volt, amikor 48 kg árut vittem fel a házhoz. Ennek négy év múlva lesz éppen 50 éve” – mondta Beránek a Rysy Szabad Királyság uralkodója, majd így folytatja: „Hihetetlen az a sok minden, amit ez alatt az idő alatt átéltem a Tátrában. A menedékház az én oázisom, egy sziget, amely biztosítja a túlélést. Amikor Peter Rajectől átvettem a menedékházat, azonnal hozzáláttam a felújításhoz. Később láttam, amikor a lavina két alkalommal is megsemmisítette az épületet, melynek egyes darabjait a völgyben gyűjtöttük össze. 2013 szeptemberében nyitottuk meg a teljesen újjáépített, de a régi hangulatú menedékházat. Ma már a finom ételek és italok mellett zenei és filmfesztiválokat is rendezünk”.
1969. szeptember 3: az első fuvar a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz. Az áru súlya 48 kg, fizetése 70 halér. „Egy hónap alatt nem kerestem meg egy új bakancs árát” – mondta Beránek.
2015. szeptember 15: 46 év alatt mintegy 5000 alkalommal ment fel áruval a menedékházhoz, átlagosan 80 kg-os teherrel, saját rekordja 122 kg. A fizetése 50 cent kilogrammonként.
A Hosszú-tavi menedékházat 1973-tól, vagyis 42 éven átvezette a most 70 éves Edo (Ľudovít) Záhor. A hosszú évek alatt számára a legtragikusabb nap 1998. június 14-én, vasárnap volt, amikor a kéménytől lángra kapott a tető, és ez egész menedékház a földig leégett. Az újjáépített menedékházat 2001. október 20-án nyitották meg ismét. A menedékház népszerű célpontja a tátrai túráknak, ezen kívül a hegymászók kedvelt bázisa is.
A Zöld-tavi menedékházat 5 éve a 46 éves Tomáš Petrík vezeti. Sok látogató szerint ez a legszebb környezetben fekvő, a legszebb kilátással rendelkező menedékház a Tátrában. „Nehéz úgy tervezni a menedékház fejlesztését, ha fennáll annak az esélye, hogy öt év múlva másnak kell átadni a menedékházat. De ezek a szabályok, ezekhez kell alkalmazkodni” – mondta Tomáš Petrík, aki 2011-től vezeti a menedékházat.
A Štefánik-menedékházat 1991-től a 48 éves Igor Fabricius vezeti. „Nem hiszem, hogy jó megoldás ötévente pályáztatni a menedékházakat. Ennyi idő semmire sem elég, nem hogy valamilyen fejlesztésbe érdemes legyen belefogni. A magashegyi menedékházak bérlői különleges helyzetben vannak. Ez a munka inkább a szívről szól, mint az üzletről” – mondta Fabricius.

Forrás és fotók: http://vas.cas.sk; http://www.cas.sk
↧

Kis-Viszoka / Východná Vysoká

September 22, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Tettünk egy ígéretet, amit be kellett tartani. Egy évvel és egy nappal az ígéret után megfelelő őszi körülményeket találtunk az ígéret megtartására. Hiába, a szeptember (vagy az október) a legkedvezőbb időpont a Tátrában. A főszezon után kevesebb az ember, az időjárás állandó, a levegő tiszta és átlátható. A reggeli fél hatos ébresztő kivéve minden rendben van.
Mit meg nem tenne az ember, hogy a világ legkisebb magashegységében legalább egy pillanatra egyedül lehessen? Ennek érdekében fél hétkor már a Felkai-tó partján sétáltunk. A Nap félénken bújt elő a horizonton, és lassan egyre magasabbra emelkedett. A hideg reggel megmutatta erejét, és jég borított mindent, ami az este folyékony volt.






Lengyel-nyereg (Poľský hrebeň). Az idő 8 óra 28 perc. Pihenő, reggeli, egy korty forró tea. Más ilyenkor még alszik, és fogalma sincs, milyen szép kilátásban van részünk. Mi azonban az összes érzékszervünkkel élvezzük azt. Ezek azok a dolgok, ég és föld között, amiért érdemes korán reggel felkelni.



Félúton vagyunk a csúcsra. Mindig jól jön egy kis megálló. Kicsivel később meglátjuk a távolban büszkén magasodó Tátra-csúcsot. Két évvel ezelőtt ott álltunk mindkét csúcsán, és most emlékeztünk. Éppen olyan szép őszi nap volt, mint a mai…


A csúcs. Hirtelen úgy érezzük, éppen a Tátra szívében vagyunk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a csúcsról minden látható a Poprádi-medencétől Lengyelországig, a Krivántól a Murányig. Leírhatatlan az a kilátás, amely a Poduplaszki-, a Nagy-Tarpataki- és a Felkai-völgyre nyílik. Élvezzük az egészet, senki és semmi által nem zavartatva. Szélcsend van, a nap sugarai felmelegítik a hideg levegőt. Ki szeretne ott lent lenni, a „közönséges” földlakók között.



Vége a látogatásnak, itt az ideje az ereszkedésnek. Remélhetőleg legalább annyira tetszett, mint nekünk… :-)

Forrás és fotó: http://andrejvida.blog.sme.sk
↧
↧

Jalóci-völgy – Pálenica-hágó – Szalatin

September 23, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a sárga jelzésen – Párás-völgy eá. (Rázc. pod Lyscom, 1006 m, 1:15 ó) – Pálenica-hágó (Sedlo Pálenica, 1573 m, 2:00 ó) – a piros jelzésen Szilfás (Brestová, 1903 m, 1:00 ó) – Szalatin (Salatín, 2048 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:00 óra. Teljes menetidő 9:00 óra.
A Jalóci-völgy torkolatában lévő parkolóból indulunk északkelet felé a piros jelzéssel együtt futó sárga jelzésen. A piros jelzés hamarosan jobbra kanyarodik, mi pedig balra, észak felé folytatjuk utunkat a Jalóci-völgyben. Egy rövid szakaszon magasan felemelkedünk a patak fölé, majd ismét visszatérünk a meder mellé. A völgy mélyén haladva érkezünk meg a Lysec meredek déli lejtői alatt található útelágazáshoz, ahol a völgy két ágra nyílik szét, Mi a bal oldalra nyíló, erdős Nagybobróci-völgyben folytatjuk utunkat a patak mentén felfelé, több mellékpatakot keresztezve. Néhány kisebb tisztás után hamarosan egy nagyobb füves tisztásra érkezünk, melyet keresztezve a ritkás erdőben érkezünk meg a főgerinc alatt található Nagybobróci-tavak csoportjához.

A tisztás felső végén az ösvény meredeken emelkedni kezd, majd élesen balra fordul, majd a törpefenyős gerinc déli lejtőjét traverzálva érkezik meg a Pálenica-hágóba. A hágóból a főgerincen vezető piros jelzésű turistaúton jobbra, észak felé indulunk tovább, eleinte törpefenyőben, majd a füves gerincháton, melyet később törmelékes terep vált fel. A főgerinc Pálenica nevű csúcsából indul észak felé a Radikalné nevű oldalgerinc. A főgerinc két hajlattal folytatódik, majd füves-sziklás teraszokon át érkezik meg a Szilfás csúcsára. Ebből a pontból ágazik el északkelet felé az Elülső-Szalatin sima sziklás gerince, a csúcs déli oldalán pedig a Nagybobróci-völgy zárlata található. A Szilfásról eleinte füves, majd később meredekebbé váló sziklás, helyenként törmelékes ösvényen jutunk el az Elülső-Szalatin-nyeregbe, majd a nyeregből a meredek, kavicsos gerincen mászunk fel a Szalatin tetejére, ahol a füves gerincen enyhén emelkedve érjük el a Szalatin főcsúcsát.

FIGYELEM:
Ø  A Párás-völgy elágazásától felfelé november 1. és június 15. között a téli zárlat miatt lezárva!
Az út nehézsége:nehéz túra.
Az útvonal látnivalói:
Ø  Nagybobróci-tavak
Ø  A Szalatinról széles és szép kilátás nyílik a Liptói- és a Magas-Tátra csúcsaira.
Az útvonal teljes hossza: 12,9 km.
Legalacsonyabb pont: 748 m (Jalóci-völgy parkoló)
Legmagasabb pont:2048 m (Szalatin)
Szintkülönbség:1300 m.
Lehetséges útvariációk:
Ø  Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a sárga jelzésen – Párás-völgy eá. (Rázc. pod Lyscom, 1006 m, 1:15 ó) – Pálenica-hágó (Sedlo Pálenica, 1573 m, 2:00 ó) – a piros jelzésen – Szilfás (Brestová, 1903 m, 1:00 ó) – Szalatin (Salatín, 2048 m, 0:45 ó) – a zöld jelzésen – Párás-völgy eá. (1006 m, 1:45 ó) – Jalóci-völgy parkoló (748 m, 1:15 ó). Teljes menetidő 8:00.
Ø  Jalóci-völgy parkoló (Jalovská dolina, 748 m) – a sárga jelzésen – Párás-völgy eá. (Rázc. pod Lyscom, 1006 m, 1:15 ó) – Pálenica-hágó (Sedlo Pálenica, 1573 m, 2:00 ó) – Bölényfalu (Zuberec, 2:15 óra). Teljes menetidő 5:30 óra.

Forrás: http://kamnahory.sk; 250 tátrai túra; Fotó: summitsport.org
↧

Rossz idő közeleg, intenzív havazás várható a Tátrában

September 24, 2015, 9:50 am
$
0
0
A hét végéhez közeledve a Tátrában az időjárási körülmények jelentős romlására lehet számítani. Már csütörtöktől péntekre virradó éjszaka jelentős esőzés kezdődhet, amely pénteken egész nap folytatódik. A következő, péntekről szombatra virradó éjszakán valóságos felhőszakadásra lehet számítani, amikor is a hegyekben akár több cm eső is eshet. Az esőzés szombaton egész nap kitart, miközben óráról órára csökken a hőmérséklet.  A rossz idő vasárnap éri el tetőpontját. A Gáspár-csúcson ekkor -5 °C hőmérséklet várható, de a Tátra legmagasabb részein még ennél is hidegebb lehet. A lehűlést havazás kíséri majd, a nap folyamán akár 20 cm hó is hullhat. A kedvezőtlen idő miatt a turizmus feltételeinek jelentős romlására kell készülni. A hegyimentők mindenkit kérnek, hogy a hét végén fontolja meg a hegyekbe tervezett túráját.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl
↧

Csoda a Gyömbér-Chopok gerincen

September 24, 2015, 10:00 pm
$
0
0
Szombat: eső, vasárnap: köd – ezekkel várható meteorológiai paraméterekkel indultunk neki két nagyobbik fiammal és Oli úrral múlt héten az Alacsony-Tátra két legmagasabb csúcsának, a Gyömbérnek (Ďumbier, 2043 m) és a Chopoknak (2024 m). Nem lepett meg a mostoha időjárás. Már háromszor jártam errefelé úgy, hogy gyakorlatilag semmit sem láttam a gerincről a köd vagy az esőfelhő miatt. Úgy tűnt, nekem ez jár. Először 2009 júniusában másztuk meg az akkor 10 éves Olivérrel a két csúcsot. A túrát egy nap alatt lenyomtuk oda- és hazautazással egyetemben, ami egy ilyen korú gyerek esetében komoly teljesítmény. Még (az azóta tragikus balesetben a Mount Everesten elhunyt) túravezetőnk, Konyi is elismerően gratulált neki. Az eső folyamatosan szakadt, köd volt, nem láttam semmit, nem fotóztam semmit, nem is emlékszem másra.

Másodszor 2010 március végén mentünk végig nagyjából ugyanazon az úton (Trangoška-Štefánik menedékház-Gyömbér-Chopok-Trangoška), ezúttal hótalpakkal és hágóvassal. A hegyet ugyanis még jelentős hó- és jégréteg fedte. Ezúttal félig-meddig szerencsénk volt. A túrát kétnaposra terveztük be, ott alvással az 1740 méter magasan álló Štefánik menedékházban. Hó és jég ide vagy oda, ez a kétnapos túra már egy üdülés volt az előző utunkhoz képest.
2012. januárjában Donovalytól indulva terveztük végiglábalni az Alacsony-Tátra gerincét, Chopokon, Gyömbéren át kelet felé egészen a certovicai hágóig. Az iszonyatos szél azonban már az első nap felénél egyszerűen lefújt minket a hegyről. Nemhogy alig láttam, hanem a szemöldököm szabályosan összefagyott a szélvihar által felhordott jeges hó miatt a szempillámmal és szemgödrömmel. A torzó túra mély benyomást tett rám, amiről egy testvérblogban számoltam be, aki kíváncsi rá, itt elolvashatja.
2012 nyarán vettem egy nagy levegőt, és túravezető nélkül vágtunk neki középső fiammal, Leóval a már jól ismert korábbi útvonalon (Trangoška-Štefánik menedékház-Gyömbér-Chopok-Trangoška) a túrának. Csatlakozott hozzánk Oli úr, aki a Schneebergen kedvet kapott a magashegyi túrához, és Olivér fiam sem akart otthon maradni.
Szombat reggel kilenckor indultunk kocsival a Lehel térről, három és fél óra múlva már a Sebesér (Bystrá) feletti Trangoška parkolóban is voltunk. Két napra terveztem az utat, mert a gyerekeknek nagyobb a kaland, ha egy turistaházban alhatnak, és Leó sem valószínű, hogy épp' 10 évesen bírta volna a teljes körtúrát.
A szepkilatas.blog.hu teljes cikke itt olvasható!

Forrás és fotó:http://szepkilatas.blog.hu
↧
Viewing all 1816 articles
Browse latest View live
Search