magas-tatra.info

Három-forrás (1141 m) – a kék jelzésen Kis-hát alatti kereszteződés (1104 m, 0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m) – a zöld jelzés elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m, 2:30 ó) – a zöld jelzésen a Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazásig (1490 m, 0:15 ó) – Kolbenheyer-völgy – Retesz-hágó (1879 m, 1:20 ó) – a piros jelzésen Sima-hágó (1993 m, 0:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:30 óra. Teljes menetidő 9:20 óra.

A Három-forrás erdészháztól a kék jelzésen indulva eleinte egy tisztáson, majd az erdőn át emelkedünk felfelé, keresztezzük a Kis-hát alacsony hegyhátát, majd hosszú szerpentinen ereszkedünk le a Kapor-völgyben lévő útelágazáshoz. Innen a Kapor-völgyben futó aszfaltozott erdei úton enyhe emelkedéssel tartunk felfelé a völgyben, néhány alkalommal keresztezve a Kapor-patakot. Az út jobb oldalán látható a Kriván (2494 m) hatalmas tömbje, a völgy bal oldalát a Liptói-Tátrához tartozó Liptói-tető gerince alkotja, amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető.

A Kriván alatti, turisták előtt elzárt Nefcer-völgy hatalmas küszöbén található az Alsó-Nefcer-vízesés, amelyhez egy jobbra elágazó rövid ösvényen juthatunk el. A völgy felső részében tisztásokon és erdős területeken keresztül érjük el a Hincó-völgybe vezető útelágazást. Innen a zöld jelzésen folytatjuk tovább utunkat a Retesz-hágóba vezető újabb útelágazásig. Innen továbbra is a zöld jelzésen, fárasztó emelkedéssel megyünk egyre feljebb a Kolbenheyer-völgyben a Retesz-hágóig, ahonnan utunk a piros jelzésen folytatódik tovább a Sima-hágóba. A Kolbenheyer-völgyben elhaladunk a kicsiny Kolbenheyer-tó mellett, visszanézve pedig a Fenyves-völgyi-vízesés zuhatagára nyílik szép kilátás.

FIGYELEM:

Ø A Kapor-völgyben futó kék jelzésű turistaút a Nefcer-völgy torkolatáról felfelé november 1. és június 15. között a téli zárlat miatt lezárva!

Az út nehézsége:közepesen nehéz, egész napos túra.

Az útvonal látnivalói:

Ø Alsó-Nefcer-vízesés – 80 m-es magasságával a Felvidék legmagasabb vízesése a Nefcer-völgy alsó részén.

Ø Kolbenheyer-tó (1737 m).

Ø Fenyves-völgyi-vízesés – 30 m magas vízesés a Fenyves-tavi-völgyben.

Ø A Kapor-völgy (Kôprova dolina) szlovák elnevezése a havasi gyepek övezetében előforduló, sárga szárú havasi medvegyökér (Ligusticum mutellina) szlovák nevéből (kôprovníček bezobalový) származik, amely az egész vegetációs időszakban megtalálható a völgyben.

Az útvonal teljes hossza:11,4 km.

Legmagasabb pont:Sima-hágó (1993 m)

Legalacsonyabb pont: Három-forrás (1141 m.)

Szintkülönbség:852 m.

Lehetséges útvariációk:

Ø Vissza Podbanszkóra a Csendes-völgyön: Sima-hágó (1993 m) – a piros jelzésen Retesz-hágó (1879 m, 0:15 ó) – Száraz-hágó alatti elágazás (1265 m, 1:30 ó) – a sárga jelzésen Podbanszkó (950 m, 3:15 ó). Teljes menetidő 9:35 óra.

Forrás és magassági profil: http://kamnahory.sk; 250 tátrai túra; Fotó: fotky.sme.sk

A Poduplaszki-Fagyott-tó; A Döller-tó, a Szentiványi-tó, a Felső- és Alsó-Zerge-tó; Az Alsó-Fenyves-tó; Éjszakai panoráma a Fehér-tavi-csúcsról; A Gasienica-Fagyott-tó és felette a Zawrat; Tátrai mágia...; A Ganek, a Tátra-csúcs és a Róth Márton-csúcs; A Poprádi-tó a Menguszfalvi-völgyben; A Bibircs csúcskeresztje; A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Mágikus éjszaka a Tátrában; A Felkai-Hosszú-tó a Felkai-völgyben; A Magas-Tátra Kisszalókról; A Kápolna-csúcs; Napkelte a Bélai-Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. szeptemberének első felében megosztott fotókon. Tátrai gerinceken / Egenhoffer-csúcs - Fecske-torony - Lomnici-csúcs; Egy nagy klasszikus - Tátra-csúcs; Kis-Viszoka - Rovátka - a túra legérdekesebb pillanatai; Kellemes meglepetés a turistaút mellett... .Ez alkalommal ezek a videók került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

2016. szeptember 1.

A Poduplaszki-Fagyott-tó a Rejtett-völgyben. Ezt bizony turisták ilyen közelről nem láthatják.

Fotó: Vysoké Tatry

A Döller-tó, a Szentiványi-tó, a Felső- és Alsó-Zerge-tó tegnap a Lorenz-hágóból.

Fotó: Nagy Árpád

2016. szeptember 2.

Az Alsó-Fenyves-tó a Fenyves-tavi-völgyben egy csodaszép felvételen.

Fotó: Vojtěch Muris

2016. szeptember 4.

Éjszakai panoráma a Fehér-tavi-csúcsról.

Fotó: Tibor Rendek Photography

2016. szeptember 5.

A Gasienica-Fagyott-tó és felette a Zawrat, a Sas út kezdőpontja.

Fotó: Klatki z wędrówek

2016. szeptember 5.

Tátrai mágia...

Fotó: Danka Marta Wyszyńska

2016. szeptember 6.

A Ganek, a Tátra-csúcs és a Róth Márton-csúcs. Mágikus fotó...

Fotó: Pawel Dutka

2016. szeptember 7.

Sokunk kedvence, a Poprádi-tó a Menguszfalvi-völgyben.

Fotó: Radoslav Garec

2016. szeptember 9.

A Bibircs csúcskeresztje. Azt hiszem, ezt nem sokan láthatták élőben az oldal olvasói közül...

Fotó: horskyvodca.info

2016. szeptember 9.

A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében szerdán reggel, útban a Zawrat felé.

Fotó: Nagy Árpád

2016. szeptember 11.

Mágikus éjszaka a Tátrában.

Fotó: Nasze Karpaty

2016. szeptember 12.

Víz felett, víz alatt... - A Felkai-Hosszú-tó a Felkai-völgyben.

Fotó: Nikolas Reguly

2016. szeptember 13.

A Magas-Tátra Kisszalókról.

Fotó: Vladimir Baran

2016. szeptember 14.

Egy klasszikus csúcs a Lengyel-Tátrából...

Fotó: Kamil Michoński Fotografia

2016. szeptember 15.

Napkelte a Bélai-Tátrában

Fotó: Timi Miroslav Žmijovský‎

Videók:

2016. szeptember 3.

Tátrai gerinceken / Egenhoffer-csúcs - Fecske-torony - Lomnici-csúcs.

2016. szeptember 4.

Egy nagy klasszikus - Tátra-csúcs

2016. szeptember 10.

Kis-Viszoka - Rovátka - a túra legérdekesebb pillanatai.

2016. szeptember 11.

Kellemes meglepetés a turistaút mellett...

Összeállította: Nagy Árpád

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban – úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.

1899-ben a lengyel származású világhírű tudós, a Nobel-díjas Maria Skłodowska-Curie és férje, Pierre Curie is megmászta a Tengerszem-csúcsot. A hegyek iránti szeretetüket sikerült továbbadni leányuknak, Évának is, aki Romuald Gantkowskival közösen, a New York-i lengyel közösség támogatásával 1938-ban Lengyelországban forgatták a The Land of My Mother (Anyám országa) című filmet, melyből természetesen a Tátrát sem lehetett kihagyni.

A felvétel 11. percében kezdődik a Zakopanéban és a Gáspár-csúcson forgatott rész, amely bemutatja a csúcsra közlekedő drótköteles felvonó kabinját, a fenséges hegyeket, a gyönyörű növényzetet, a síugróversenyt, és mindenekelőtt a háború előtti giccs-és üzletiességtől mente tátrai hangulatot.

Forrás: http://goryiludzie.pl

Hat db. sztereo fényképpár a Magas-Tátrából és környékéről, 1900 körül. A fotókon: 1. Hruba Turnia 2. Tátra Lomnitz Nagy szálloda 3. Uj Csorba tó Móry telep 4. Csorbatói fogaskerekű vasut állomás 5. Négyesfogat a tátrai úton 6. Dobsinai jégbarlang - Nagy terem.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

Tátrai túráink során mind többen vagyunk úgy, hogy egyre több és egyre nehezebb utakat bejárunk, egyre több tapasztalatot szerzünk, míg végül, elérkezünk arra a pontra, amikor a jól ismert utak újbóli bejárása már nem elégíti ki az igényeinket. Többre vágyunk. Sokan álmodoznak a hegymászásról, ez azonban elég nagy ugrás, ami sokakat elrettenhet – egyrészt a magas költségek (tanfolyamok, felszerelés) miatt, másrészt azért, mert az alapvetően különbözik a trekkingtől. A kettő közötti átmenet során jó ötlet lehet a jelzett turistautakon kívül történő túrázás, amely a Lengyel-Tátrában bizonyos körülmények között teljesen legális.

Egyrészt téves az a megállítás, hogy a Lengyel-Tátrában csakis a jelzett turistautakon lehet túrázni. Másrészt viszont az sem igaz, hogy bárki túrázhat a jelzett turistautakon kívül. A jelzett turistautakon túrázni indulóknak nagyon jól felkészültnek kell lenni, és megfelelő felszereléssel kell rendelkezni. Azoknak a turistáknak, akik a jelzett turistautakon kívül, a turistautak legnehezebbjeként számon tartott Sas útnál is nehezebb terepen szeretnének túrázni, az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

1. Tájékozódjunk a nemzeti park szabályairól

A Lengyel-Tátrában a jelzett turistautakon történő túrázás legálisan a hegymászók gyakorlóterepén lehetséges. Ez nem jelenti azt, hogy a turistaút elhagyása azonos lenne a hegymászással. Több ilyen útvonal is van, pl. a Dénes-csúcs (Niżne Rysy) vagy a Csubrina (Cubryna), melyekre kötél használata nélkül is fel lehet mászni. Az ezekre történő legális túráknak egyetlen fontos feltétele: a túra megkezdése előtt be kell írni magunkat a menedékházakban található túrakönyvbe. Ilyen túrakönyvet találhatunk a Halastavi-menedékházban, a Lengyel-Öt-tavi menedékházban, a Murowaniec menedékházban és a Gáspár-csúcson.

2. Alaposan tanulmányozzuk a tervezett útvonalat

Egy ilyen túrához nem elég a forgalomban lévő turistatérképek áttekintése. Tanulmányozni és értelmezni kell egy megfelelő, részletes hegymászókalauzt. Hasznos lehet beszerezni egy részletes térképet, amelyen fel vannak tüntetve a jelzett turistautakon kívüli útvonalak. Lényegében egyfajta szaktudásra kell szert tenni arról a régióról, ahová készülünk. Nem jutunk el a megfelelő helyre, ha nem ismerjük fel a környező csúcsokat. Ne feledjük, hogy a jelzett utakon kívül nincs semmilyen jel, amely vezethetne minket. Az útvonalnak a fejünkben kell lenni.

3. Tájékozódjunk, milyen felszerelésre lehet szükségünk

A hegymászókalauzzal történő ismerkedés során elsajátíthatjuk azt is, milyen felszerelésre lesz szükségünk a túra során. Ha a tervezett útvonalat a nemzetközi hegymászóskálán nézve legalább I-es nehézségű útnak jelzik, és nem vagyunk tapasztalt hegymászók, akkor azt kötél nélkül valószínűleg nem tudjuk megmászni. Ebben az esetben inkább maximum 0+ nehézségű utat (pl. Sas út) válasszunk. Bármelyik úton indulunk, szinte biztos, hogy szükségünk lesz sisakra. A jelzett turistautakon kívül vezető, legálisan járható útvonalak a Lengyel-Tátrában szinte mindig sziklás terepen vezetnek.

4. Ha lehetséges, egy tapasztaltabb társsal induljunk túrázni

Olyan valakinek a jelenléte, akinek már van tapasztalata a turistautakon kívül történő túrázásban, jelentősen megnöveli a túra sikerének esélyét. A jelzett utakon kívül mások segítsége felbecsülhetetlennek bizonyulhat.

5. Alaposan nézzünk körül az út során

Ha az útvonalon nincs jelzés, amely elvezetne bennünket a célhoz, alaposan körül kell nézni. Előfordulhat, hogy megtaláljuk a kitaposott ösvényt, néha a legjobb a sziklákon lépkedni, és néha kőemberek szegélyezik az utat, melyek a jelzett útvonalakon kívül jelzik az irányt.

6. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy jó helyen járunk, forduljunk vissza.

Soha ne folytassuk az utat, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy jó nyomon járunk. Könnyen olyan terepre juthatunk, amelyről nem tudunk egyszerűen visszajutni. Jobb, ha visszafordulunk arról a helyről, amelyről biztosan tudjuk, hol vagyunk, és megpróbáljuk megkeresni a helyes utat. Ha nem találjuk, forduljunk vissza.

Amennyiben követjük ezeket a szabályokat, és tisztában vagyunk az út nehézségeivel, akkor a turistautakon kívül történő túrázás kiváló módja lesz annak, hogy megismerjük a Tátra vadabb, a jelzett turistautakon nem látható oldalát.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

A medvék, és más, a Tátrában vadon élő állatok megfigyelésének lehetősége főleg a külföldről, elsősorban a Nagy-Britanniából érkező turistákat érdekli. A szolgáltatást kínáló Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (TANAP) igazgatója, Pavol Majko elmondta, hogy évente mintegy tíz ilyen szakképzett vezető vezetésével lebonyolított vadállat megfigyelő túrát sikerül megszervezni, különösen ügyelve a medvékre. „Ez a tevékenység növeli a nemzeti park vonzerejét, hiszen egy-egy ilyen túrán a látogatók természetes élőhelyükön láthatják a tátrai állatokat anélkül, hogy megzavarnák az állatok mindennapjait. Teljesen más természetes környezetükben látni ezeket az állatokat, mint az állatkertekben, parkokban, rácsok mögé zárva” – mondta el az igazgató. Elmondása szerint ilyen jellegű szolgáltatás már régóta működik számos afrikai nemzeti parkban.

A medvék életének megfigyelésére szervezett szafarik a tavaszi hónapokban kezdődnek, de az erdei termések beérésének idején jelentősen megnő az erre irányuló igény. „Augusztusban két ilyen túrát szerveztünk, a medvék azonban még most, szeptember elején is megfigyelhetők, miközben lassan már készülnek a téli álomra” – tette hozzá Majko. Amíg Afrikában az ilyen túrákat gépjárművel bonyolítják le, addig a Tátrában ezeket a megfigyeléseket gyalogtúra keretében lehet végrehajtani. A nemzeti park szakképzett túravezetői a medvék, a zergék, a mormoták és a ragadozó madarak mellet bemutatják a jelentkezőknek a Tátra állat- és növényvilágának ritkaságait.

A természet- és madármegfigyelő túrákat nagyjából 3 éve a nemzeti parkon belül létrehozott iroda munkatársa, az elkötelezett természetvédő, Ján Dobšovič szervezi. A szolgáltatás beindításával hosszú ideig kacérkodtak a nemzeti park vezetői, majd 2011-ben a szakemberek sokéves tapasztalatait felhasználva sikerült megvalósítani a projektet. „Elsősorban azokra a területekre összpontosítunk, ahol magasabb az ott élő medvék száma, ez azonban nem veszélytelen dolog. Egyesek úgy nevezik a túrát, hogy sétálós szafari. Mivel ez egy nemzeti park, nem mehetünk autóval a vadállatok közelébe, ezért keresünk egy olyan pontot, ahonnan megfelelő a kilátás” – mondta Dobšovič. Elmondta azt is, hogy a medvéket a modern technikai eszközöket felhasználva figyelik meg. „A szabad természetben figyeljük meg őket, nem pedig a hulladékgyűjtő konténerek közelében, és így láthatjuk, hogyan viselkednek saját közegükben, a természetben” – tette hozzá.

A szakember szerint a medve megfigyelő túrák, valamint a nem túl nagy számban előforduló madármegfigyelő túrák a természetvédelem népszerűsítésére is alkalmasak. „Az állatokat az erdő felső határáról figyeljük meg. Tekintettel arra, hogy ez a fejlett technológia segítségével és a távolból történik, ez a résztvevőkre semmilyen veszélyt nem jelent. A természetet sem veszélyeztetjük, hiszen a megfigyelések a jelzett turistautakról történnek. Így pl. a medvék nem is észlelik, hogy 500-1500 méter távolságból figyeljük a mozgásukat” – magyarázza a szakember. Elmondta azt is, hogy a megfigyelőtúrák iránt főleg a külföldi turisták érdeklődnek. „A túrák időpontja elsősorban az időjárástól függ, a megfigyelések a hó olvadásával párhuzamosan kezdődnek, és az első őszi havazással végződnek, de ez minden évben más időpontban történik meg” – mondta a szakember. Az állatmegfigyelő túrára a TANAP Igazgatóság e-mail címén (stanap@sopsr.sk) lehet jelentkezni.

Forrás: http://spis.korzar.sme.sk; Fotó: Adam Wajrak

Az alábbi eset, melynek leírását az egyik lengyel site olvasója e-mailben juttatta el a szerkesztőségbe, 2016. szeptember 10-én játszódott le a Lengyel-Tátrában, a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) partján, a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton. Ezt írta az olvasó:

„Szép időben indultam a Tengerszem-csúcsra, a hajnali indulásnak köszönhetően sorban állás nélkül sikerült feljutni a csúcsra. A lefelé vezető úton azonban már egészen a Tengerszemig tömegek jöttek felfelé velem szemben. A Tengerszemhez érkezve érdekes szituációra lettem figyelmes. A tavat megkerülő turistaúton egy 10 év körüli kislány zokogott kétségbeesetten, mellette az anyja. A kislány kérte az anyját, hogy menjenek le, mert ez túl magas neki, és fél. Az anyja erre dühösen reagálva azt mondta neki, hogy vagy feljön a csúcsra, vagy itt hagyja őt.

Kb. 10 percig figyeltem a kislányt és az anyját, ekkor az anya hirtelen elindult felfelé, mire a kislány még jobban elkezdett sírni. Egy arra járó idősebb férfi azt mondta az anyának, hogy nem tanácsolja a gyereknek, hogy tovább menjen felfelé, mire az anya azt válaszolta, hogy akkor itt hagyja őt.

Ekkor már nem bírtam tovább türtőztetni magam, és azt mondtam a nőnek, hogy mint a gyermek törvényes képviselőjének kötelessége a gyereke mellett maradni. Hallottam a nyomdafestéket nem tűrő választ: „Mit akarsz, Te …, semmi közöd a szülői jogaimhoz!”. A kislány ezután lassan megnyugodott, látva, hogy egyre több arra járó figyel fel a párbeszédre, és folytatta az utat az anyjával.

Számomra a magashegyekben elfogadhatatlan az ilyen szülői viselkedés.”

Forrás és fotó: http://24tp.pl

A Magas-Tátra a hamarosan véget érő nyári idénnyel az ország történetének egyik legsikeresebb nyári szezonján lesz túl. A tátrai Idegenforgalmi Körzeti Szervezet (OOCR) szerint a régió turisták százezreit vonzotta. A szervezetnek ugyan még nincsenek hivatalos adatai a nyári hónapokról, azonban Andrea Žigová, az OOCR igazgatója szerint a jelenlegi becslések forgalomnövekedést mutatnak az elszállásolások és az egynapos kirándulások tekintetében is. Ezt a helyi adók beszedéséből becslik, amelyet az OOCR Poprád, Csorba (Štrba) és a Magas-Tátra alatt elterülő településeken szedett be. A látogatók 60 százalékát szlovák turisták alkották, a külföldiek közül a legtöbben Csehországból és Lengyelországból érkeztek, de jöttek turisták Magyarországról, Németországból. Izraelből, sőt, Japánból és Kanadából is. Az igazgató elmondása szerint a látogatottság növekedéséhez nemcsak a hegyek szépsége és a gyönyörű környezet, de a jelenlegi biztonsági helyzet is hozzájárult, ezért rengeteg szlovákiai lakos vagy csehországi turista döntött a közeli nyaralás mellett. Fontos tényező volt még a kellemes nyári időjárás, főleg augusztusban, valamint a rendezvények és a szolgáltatások széles kínálata.

A nyár során sokan a családos rendezvényeket vették célba. Az idén is megrendezték a Medvedie dni és a Svište na Plese rendezvényeket, amelyek látogatottsága jelentősen nőtt. Az előbbire például az igazgató szerint 12 százalékkal többen érkeztek, mint 2015-ben, a Tarajkára (Hrebienok) mintegy 37 ezer látogató érkezett. A látogatók több kulturális program közül is választhattak, valamint az itt tartózkodás alatt élvezhették a Tatry Card által nyújtott kedvezményeket, amely például ingyenes közlekedést biztosít a régióban a környezetkímélő eszközökön. A kártya ingyenes balesetbiztosítást is tartalmaz, a nyári hónapok során mintegy 16 ezer kártyát igényeltek.

Žigová elmondása szerint sokan remélik, hogy az őszi hónapokban is sikerül majd idecsalogatni a turistákat, főleg akkor, ha az időjárás alkalmas lesz túrákra, hegymászásra és más szolgáltatások igénybevételére.

Forrás és fotó: https://www.korkep.sk

0. nap: Utazás Poprádra: Budapest – Kassa (Košice) – Poprád (Poprad)

A pénteki nap még melóval telt, majd a felszerelés véglegesítése után (igazából csak a kiporciózott kaját kellett bedobni a táskába) már indultunk is Kassán keresztül Poprádra (a MÁV olcsó retúr jegyet ad Poprádig, érdemes kihasználni). Hosszú, meglehetősen eseménytelen vonatutunk volt Poprádig, ahol éjjel fél 12 körül estünk be a vasútállomás közelében levő szállásra (Hotel Gerlach). Az ügyeletes recepciós nem beszélt sokkal jobban angolul, mint mi szlovákul, de csak megkaptuk a szobakulcsot. A lakosztályunk egy régi koliszobára emlékeztetett leginkább, de egy éjszakára tökéletes volt.

1. nap: Poprád (Poprad) – Zár (Ždiar) – Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom Plese)

Reggel azzal kezdtük, hogy megnéztük a folyosó ablakából, hogy hova is tervezünk felmenni… Busszal terveztünk Zárba (Ždiar) menni, szerencsére a buszpályaudvart sem kellett keresni, ott van a vasútállomás mellett. Zár apró hegyi falunak tűnt, javarészt hagyományos házakkal. Innen már a Magisztrálé (Felső-turistaút, Tatranská magistrála) útvonalán indultunk felfelé a Siroka-nyeregig (Siroké sedlo, 1826m). Őszintén szólva jobban bírtuk, mint amit vártunk. Úgy tűnt, használt a börzsönyi felkészülés, bár a tátrai emelkedőkre és lejtőkre talán csak lépcsőzéssel lehet rendesen felkészülni.

2. nap: Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom Plese) – Zamkovszky-menedékház (Zamkovského chata) – Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata)

3. nap: Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) – Poprád-tavi Hegyi Szálló (Horský Hotel Popradské Pleso)

4. nap: Poprád-tavi Hegyi Szálló (Horský Hotel Popradské Pleso)– Tegngerszem-csúcs (Rysy) – Halastavi menedékház (Schroniske Morskie Oko) – Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich)

5. nap: Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich) – Zawrat – Sas-út (Orla Perć) – Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne) – Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich)

6. nap: Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich) – Zawrat – Swinica – Kasprowy-csúcs(Kasprowy Wierch) – Przełęcz pod Kopą Kondracką – Konrád menedékház (Schronisko na Kondratowej Hali)

7. nap: Konrád menedékház (Schronisko na Kondratowej Hali) – Siklawica-vízesés – Zakopane

A ketvandor.wordpress.com cikkeinek egyes részei a fenti linkeken olvashatók!

Forrás és fotó: https://ketvandor.wordpress.com

A régi Majláth menedékház közelében, a Poprádi-tó északnyugati partján 1957. október 12-én tették le egy új hegyi szálloda alapjait. A villamos vasút megállójától a tóhoz vezető utat úgy építették át, hogy teherautók is használni tudják. Az új, háromszintes szállodát Ladislav Bauer és Ferdinand Čapka tervei alapján egy poprádi cég építette fel. A hegyi szálló 1961 Karácsonyán kezdte meg működését, megnyitása idején 110 ágy volt a kapacitása, tágas, 200 fős étteremmel és bárral rendelkezett.

Eredeti elnevezése „Poprádi-tavi Hegyi szálló“ volt. Štefan Morávek, valamint a poprádi-tó mellett elpusztult (sorendben negyedik) menedékház emléktábláját az új hegyi szálló falára helyezték át. Ezért a ház neve továbbra is „Morávek kapitány menedékház a Poprádi-tónál“ maradt. Az épület 1990-ben kapta vissza hivatalos nevét – Poprádi-tavi menedékház.

A menedékházat 1998-ban privatizálták. 2005-től a RELIEF Slovakia s.r.o. a tulajdonosa, amely úgy mutatja be a házat, mint „Hegyi szálló, Poprádi-tavi menedékház“. 36 különböző komfortfokozatú szobával rendelkezik, turistaszobától a superiorig bezárólag, összesen 128 ággyal. A látogatók kényelmét szolgálja a nagy étterem terasszal, a bár és a társalgó. A ház gépjárművel is megközelíthető, bár a behajtás korlátozott, csak a ház működéséhez szükséges célokra engedélyezett. A hegyi szálló igény esetén transzfert biztosít vendégei részére.

Forrás: Forrás: Ivan Bohuš ml. – Tatranské chaty, 2007; Fotó: panoramio.com

A Tátra valamennyi tavára és patakjaira érvényes fürdőzési tilalom ellenére újybb turista döntött úgy, hogy megmártózik a Tátra legnyagobb tavában, a Halastóban. Az orosz turista ezt ráadásul videóra is rögzítette, és megosztotta az interneten. A két perces videófelvétel múlt hét szerdán (szeptember 15-én) jelent meg a YouTube csatornán. Ezen azt látjuk, hogy egy szakállasa férfi fehérneműben bemászik a tóba, odaúszik egy sziklához, felmászik rá, majd ismét a vízbe ereszkedve a partra úszik. Mindezt orosz nyelvű felirat kíséri.

A Halastóban, mint ahogy minden más tátrai tóban is a Tátrai Nemzeti Park (TPN) előírásai szerint tilos fürdőzni. Ezért a mutatványért akár 500 złoty bírságot is ki lehet szabni, ennek ellenére minden évben akad néhány kalandor, akik vállaják ennek kockázatát.

A nemzeti park őrei már korábban is felhívták rá a figyelmet, hogy a Halastóban történő fürdőzés amellett, hogy veszélyezteti a tó ökoszisztémáját, az emberre nézve is veszélyes. A tó vize nagyon hideg, és az emberi test nem biztos, hogy meg tud bírkózni egy ilyen hirtelen hőmérsékletváltozással.

A szerkesztő megjegyzése: Az elmúlt hét végén sajnos én magam is láttam hasonlót, amikor a Zamkovszky-menedékháztól jöttem lefelé a Rainer kunyhó felé. A kunyhóhoz közeledve két férfi, szintén alsónadrágban fürdőzött a Tar-patakban, nem messza annak hídjától, az arra járó nem kevés turista szeme láttára. Vidáman fényképezték magukat a vízben állva, majd ülve, egyenként és párban, majd laposüveggel a kezükben, időzítőt használva. Ha az olvasók megengednek ennyi szubjektivitást, én magam felháborítónak tartom ezt a viselkedést, melyre nem tudok jobb jelzőt kitalálni, mint azt, hogy idióták…

Forrás és fotó: http://krakow.wyborcza.pl

A közelmúltban egy különleges film premier előtti bemutatójának lehettek a tanúi az érdeklődők az egyik pozsonyi filmszínházban. Pavol Barabáš – Teher alatt szabadon (Sloboda pod nákladom) című filmjében az elismert rendező tisztelettel hajt fejet a tátrai teherhordók legidősebb generációja előtt, akik mindennel ellátják a tátrai menedékházakat. A filmből kiderül, miért választották ezt az életformát, miért maradtak éppen ők ennek a hivatásnak az utolsó mohikánjai az európai kontinensen. „Be akartam mutatni a tátrai teherhordók létének indokoltságát. Mindezt azért, hogy a turisták, amikor a turistautakon találkoznak ezekkel a nagy súlyokat cipelő emberekkel, ne csak abból a megközelítésből tekintsenek rájuk, mint hogy ők viszik fel azt a korty sört, azt a csésze teát, vagy azt a szelet Horalkyt, melyet a menedékházban elfogyasztanak. Egyszerűen próbáljuk meg helyesen értékelni a dolgokat” – mondta el Pavol Barabáš, akinek a teherhordók által használt hordkeret jó ismerőse.

Ő maga is teherhordó volt, fiatal diákként a Hosszú-tavi menedékház alkalmazásában dolgozott, de sokszor pontosan nem is tudta, mit szállít éppen a hátán. „Főleg a nyári szünetben dolgoztam, megismertem a teherhordókat, és főleg az ő egyszerű életüket – felveszel valamit a hátadra, és elviszed azt a célig. Az, amire ez a munka megtanított, a mai napig érvényes az életemben”. Teherhordók nélkül a Magas-Tátrában nem léteznének sem a menedékházak, sem a felvonók. Teherhordók nélkül ma teljesen másképpen nézne ki a Tátra.

„Teljesen más, ha a turistaúton találkozunk egy őszülő hajú, idősebb férfival, akinek 80 kg. van a hátán, és megpróbálja felvinni ezt a rakományt egy menedékházhoz. Elgondolkodunk, miért csinálja ezt ez az ember, miért végzi csaknem 50 éve ezt a nagyon kemény munkát?” – utal a rendező legújabb dokumentumfilmjére, melyet szeptember 1-től vetítenek a szlovák mozikban.

A teherhordók filozófiájáról – akik nagy teherrel a hátukon gázolnak a hóban, ellenállnak a szélnek és a viharnak, tapossák a hosszú völgyeket, emelkednek a meredek hegyoldalakon mindenféle időjárási körülmények között – Barabáš azt gondolja, ez egyfajta meditáció. Megtisztítja a fejüket, és mentesíti őket a külvilágtól.

„A Magas-Tátra az utolsó hegység Európában, ahol a magashegyi menedékházakhoz emberek hátán jut fel az áru. Még a Tátra lengyel oldalán sincsenek teherhordók, ott felvonót működtetnek, vagy terepjárókkal helyettesítik őket, amelyek számára megfelelő utakat építettek. Az Alpokban ez a szakma már régen eltűnt” – hangsúlyozza Barabáš, aki ezzel az új dokumentumfilmmel próbál meg válaszolni arra a kérdésre, miért maradt meg ez a munka a mai napig a Tátrában.

„Sok fiatal van, akik szeretnék ezt a mesterséget művelni, de sajnos olyan a gazdasági helyzet, hogy néha olcsóbb a drága helikoptert igénybe venni. Ebben viszont nagy szerepet játszik a menedékház bérlője, aki munkát akar adni a fiataloknak, fenn akarja tartani ezt a mesterséget, nem mindent csak az anyagi oldaláról néz, meg akarja menteni ezt a fajt az emberiségnek” – jegyezte meg a rendező. Egyúttal emlékeztetett Peter Petrášnak, a Rainer kunyhó bérlőjének a szavaira: „A teherhordók a legkülönlegesebb faj, melyet a Tátrában a kihalás veszély fenyeget. Nem csak kiszolgálják a menedékházakat, de minden időjárási körülmények között naprakész információkkal rendelkeznek a völgyekről, az általuk is használt utak járhatóságáról, hiszen úgy ismerik ezeket a völgyeket, mint a tenyerüket. A menedékházban aztán természetesen kiszolgálnak minket a pultnál, összegyűjtik a maradékot és a hulladékot, és ők az elsők, ha menteni kell valakit. Nagyon fontos emberkéi ők a tátrai völgyeknek.”

Pavol Barabáš a tátrai teherhordók idősebb generációja négy tagjának történetét rögzítette, akik 1968-1969-ben érkeztek a Magas-Tátrába azzal a céllal, hogy keressenek egy helyet, ahol szabadon élhetnek. Ladislav Kulanga, Peter Petras, Ladislav Chudík és Viktor Beránek legendákká váltak a Tátrában. Mindannyian több, mint 66 évesek, és a mai napig aktívan dolgoznak hordkerettel a hátukon. Vajon miért lehet ebbe a mesterségbe beleszeretni? A filmben Viktor Beránek így magyarázza ezt: „Én a hegyek miatt jöttem ide. Nem csak a szépségük miatt, hanem főleg amiatt, mert úgy éreztem, itt szabad lehetek. Teljes életet élhetek itt, miközben azt csinálom, amit mindig is akartam. Ez a szabadság semmivel sem helyettesíthető. Semmivel”.

Upútavka from Pavol Barabas on Vimeo.

Forrás és fotó: http://www.napalete.sk

Szeptember 22-én nem sokkal naplemente előtt két magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, akik a Nagyszalóki-csúcsról történő ereszkedés közben eltévedtek, és egyenesen lefelé tartottak a hegyoldalon, majd miután elérték a törpefenyők sávját, a sötétedés közeledtével nem mertek tovább ereszkedni. A hegyimentők GPS koordináták alapján szerették volna a helyzetüket azonosítani, de mivel ezt a turisták nem tudták megadni, ezért a Tarajka (Hrebienok) közeléből fény- és hangjelzésekkel próbálták meg őket beazonosítani. Kiderült, hogy nincsenek a közelben, ezután az Újtátrafüreden lévő Jakab-rétről (Jakubková lúka) próbálták meghatározni az eltévedt páros helyzetét. Itt a köztéri világítás lekapcsolása után az eltévedt turisták mobiltelefonjuk fényének felvillantásával tudták jelezni a helyzetüket, így a hegyimentők megközelítőleg be tudták azonosítani a tartózkodási helyüket.

Az eltévedt turisták és a hegyimentők között minden kommunikáció a magyar nagykövetségen keresztül történt, mivel a turistáknak problémái voltak az angol nyelvvel. A nagykövetség dolgozóinak végül sikerült találniuk egy hasonló típusú telefont, mint amilyen a turistáknál volt, és így el tudták magyarázni nekik, hogyan tudják a telefonjukban kikeresni a tartózkodási helyük GPS-adatait. A hegyimentők a GPS koordináták alapján végül be tudták határolni a pontos helyzetüket, és a területen hangosan kiabálva végül megtalálták az eltévedt magyar turistákat. A mentőakció röviddel éjfél előtt ért véget.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Fotó: Pavol Kupcik

A csúcson keresztül haladó Sas útnak, valamint a csúcsról nyíló kilátásnak köszönhetően a Zerge-hegy (Kozi Wierch) nagyon népszerű a Tátrába látogató turisták körében. Magassága 2291 méter, ezzel a Tátra legmagasabb, teljes egészében Lengyelország területén magasodó csúcsa. A csúcs masszívuma a Svinica (Świnica) keleti gerincén emelkedik, a Zamarła-torony (Zamarła Turnia) és a Fekete-fal (Czarne Ściany) között. Magán a csúcson kívül ehhez a csoporthoz tartozik a Zerge-bástya (Kozie Czuby) három orma, a kettőt a Felső-Zerge-bástya (Kozia Przełęcz Wyżnia) választja el egymástól. A csúcstól a Fekete-falig vezető hosszú gerincet Zerge-falnak (Kozi Mur) nevezik, ebből a falból esik le a híres Zaruski-repedés (Rysa Zaruskiego).

A Zerge-hegy két nagy völgy, mégpedig a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) és a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich), pontosabban ezeknek a fővölgyeknek a felső részén fekvő kisebb völgyek, úgy mint a Zerge-völgyecske (Dolinką Kozią) és a Puszta-völgyecske (Dolinką Pustą) fölé magasodik.

Fotó: Natalia Iskrzycka

A Zerge-hegy nevét a csúcstömbnek különösen a déli oldalán legelésző nagyobb zergeállományról kapta. A csúcsot elsőként Eugeniusz Janota és Maciej Sieczka mászta meg 1867-ben, legalábbis erről a mászásról maradtak fenn a csúccsal kapcsolatban az első írásos feljegyzések. Valószínűsíthető azonban, hogy pásztorok és zergevadászok már korábban is jártak a tetején. Télen Mariusz Zaruski és Józef Borkowski mászták meg elsőként 1907-ben. Zaruskiék sílécen hódították meg a csúcsot, ami akkoriban hatalmas teljesítmény volt a tátrai hegymászás történetében.

Napjainkban a Zerge-hegyre különböző útvonalakon juthatunk fel. Az első lehetőség természetesen a Sas út. A Zawrat – Zerge-hegy táv leküzdése alig több mint három órát vesz igénybe, de ez az idő erősen függ a túrázók hatékonyságától (útközben sok nehézséggel találkozhatunk), valamint az útvonalon járó turisták létszámától (a nyári szezonban torlódások alakulhatnak ki). A csúcsot a Gąsienica-völgyből a sárga jelzésen a Zerge-csorbán (Kozia Przełęcz), vagy a fekete jelzésen a Kulczyński-árkon (Żleb Kulczyńskiego) keresztül közelíthetjük meg. Ezeken az útvonalakon elérve a gerincet már viszonylag könnyű túra vár ránk a csúcsig. A fenti útvonalakon több technikai nehézséggel találkozhatunk, főleg igaz ez a Zawratról induló megközelítési útra. Különösen igényes a Zerge-csorbából a Zerge-bástyán keresztül a csúcsra vezető útvonal, amelyen nagyon kitett szakaszok is találhatók. A csúcs megközelítésének legegyszerűbb módja a Lengyel-Öt-tó völgyéből a fekete jelzésű turistaút használata, ezen a Nagy-tótól 1 óra 30 perc alatt felérhetünk a csúcsra – ez az útvonal közepesen felkészült turistáknak is nyugodt szívvel ajánlható.

A Zerge-hegy kínálja az egyik legszebb panorámát a Lengyel-Tátrában. Pazar kilátás nyílik innen a Gąsienica-völgyre és a Lengyel-Öt-tó völgyére, lenyűgözik az embert a Sas út szédítően meredek falai, és természetesen széles kilátás kínálkozik úgy a Magas-Tátrára, mint a Nyugati- és a Bélai-Tátrára is.

Forrás: http://tatromaniak.pl

Három-forrás parkoló (1140 m) – a zöld jelzésen Felső-Krivánválli-nyereg – Kriván alatti elágazás (2140 m, 2:15 ó) – tovább a kék jelzésen Kriván-nyereg – Kriván (2494 m, 1:30 ó) – Kriván alatti elágazás (2140 m, 1:15 ó) – Gödör-tó elágazás (1448 m, 1:30 ó) – a piros jelzésű felső turistaúton Három-forrás parkoló (1140 m, 1:00 ó). Teljes menetidő: 7:30 óra.

A Három-forrástól a Kis-hát erdős lejtőin kezdjük meg utunkat, majd a Felső-Krivánválli-nyereg törpefenyős hegyoldalán vezető szerpentineken keresztül érkezünk meg a Kriván-szakadékba. Ezután egy meredek emelkedő következik a Kis-Krivánon keresztül a Kriván-nyeregig, majd a Kriván sziklás délnyugati lejtőjén jutunk fel a csúcsra. Vissza a kék jelzésen a Gödör-tóig, majd innen a Felső turistaúton a Három-forrásig.

Az út nehézsége:nehéz, egész napos túra.

Az útvonal látnivalói:

Ø Kriváni-Zöld-tó (2017 m) a Kriván meredek keleti lejtői alatt, a Vázseci-völgyben.

Ø A Kis-hát oldalában lévő Partizán-bunker előtt 1945 januárjában kemény harcok folytak a német fasiszták és a magas-tátrai partizánok között. A felújított bunker falán ennek emlékre emléktábla van elhelyezve. A harcok egyik ismert áldozata az ismert poprádi hegymászó, Zamkovszky István gyakori túratársa, a 40 éves dr. Brüll Zoltán volt.

Az útvonal teljes hossza:14,41 km.

Ebből emelkedő rész:5,63 km. (39 %)

Ebből süllyedő rész:8,77 km. (61 %)

Legmagasabb pont:Kriván (2494 m.)

Legalacsonyabb pont: Három-forrás (1141 m.)

Szintkülönbség:1353 m.

Összes emelkedés:1381 m.

Összes süllyedés: 1381 m.

Legmeredekebb szakasz felfelé:500 méter hosszban, a Kis-Kriván felé.

Forrás: http://kamnahory.sk; 250 tátrai túra; Fotó: Zofia Szwajnos

Miután Barnát felriasztottam téli álmából 10 nappal indulás előtt egy biztató időjárás előrejelzéssel, már csak egymást kellett meggyőzni, hogy mi legyen a célpont. Végül egy Szlovák paradicsom és egy Magas-Tátra célpont mellett döntöttünk. 6:30: Barna és Ádám pontosan a megbeszélt időpontban megérkeznek hozzánk. Bedobom a cuccom és már indulunk is. Menet közben dumálás, téma Barni, nyaralás, Fanni, Ádám... Rég találkoztunk, 9.30-ra értünk a pilai parkolóba, parkolás + parkbelépő 6,5 EUR. Rövid pakolás után a sárga jelzésen indultunk el felfelé. A patak bővizű, köszönhetően a két nappal ezelőtti nagy esőzésnek. Olyannyira bő a vízhozam, hogy sokszor a patakban kell gázolni, voltak családok, akik ezt cuppogó sportcipőben, vagy mezítláb próbálták kivitelezni (nem hiszem, hogy komfortos érzéssel). A völgy végig hangulatos, két létrás résszel, a létrák után fa pallókkal.

A második létránál beépített zuhanyzóval, köszönhetően a nagy vízhozamnak, kapunk is belőle rendesen. Felérve a szurdokvölgy felső részébe (a mi régi térképünkön még nem jelölt) zöld jelzésen kaptatunk felfelé egy kicsit, majd rövid séta után felértünk a Glac - Malá pol'ana-hoz. Rövid kajaszünet után a kék majd piros jelzésen indulunk el visszafelé. Hosszú szakaszon szinte csak szintben megyünk, az utolsó szakaszon van erős szintcsökkenés. 15:20-ra érünk vissza az autóhoz, irány Stara Lesna. Kemping helyett egy alig drágább, de szolid szállás, köszönhetően Barna indulás előtti foglalásának. Kaja után Barnával elgurulunk megnézni a reggeli startpontot, illetve utána Tátralomnicon fényképezünk, Potravini. Annyira elkap minket a nosztalgia, hogy átugrunk Stary Smokovecre is, pár fotó erejéig + megnézzük számos 90-végi túránk „alaptáborát” a hajdan volt Junior Hotelt.

A www.turanaplo.hu teljes cikke itt olvasható!

Forrás és fotó: http://www.turanaplo.hu

A Magas-Tátrához nem csak a hegymászók, a menedékházak gondnokai, a teherhordók és a turisták tartoznak, hanem pl. a mormoták is. Nem egy titokzatos fantomról van szó, hanem a tátrai mormotáról, amelyről a Közép-hegység hatalmas masszívuma is kapta szlovák nevét (Svišťový štít). A levéltári anyagokban az első természettudósok és természetvédők már a XVIII. század közepén arra figyelmeztetnek, hogy védeni kell a mormotákat, különben kipusztulhatnak. A félénk növényevő állatok kolóniájára a Tátrában legeltetett szarvasmarha és a juhállomány jelentette a legnagyobb veszélyt. Fenyegették őket a pásztorkutyák is, de legnagyobb ellenségeik a pásztorok voltak. Az orvvadászok nagyon irtották őket, a mormotahús különleges csemegének számított egyhangú étrendjükben. A mormotazsírból készült kenőcsöt gyorsan el lehetett adni a tátraalji városokban és falvakban, ahol azt csodaszernek tartották. Ivan Bohuš megjegyzi, hogy a mormotákat a pásztorok a kutyáik és a kihelyezett csapdák segítségével fogták el a mormotákat.

Hiteles tanúja a Tátraalján élő parasztok és a mormoták kapcsolatának a Zipser Bote című újság egy megsárgult példánya. 1890-ben jelent meg egy riasztó jelentés, amely a katasztrofális szénahiányra hívta fel a figyelmet. Emiatt született meg egyes gazdák fejében az a gondolat, hogy kirabolják az utolsó száraz fűkészleteket, amelyet a mormotajáratok egymással összefonódó útvesztőjében véltek felfedezni. „…néhány járatban annyi fű volt, hogy egy nagydarab fickó nem tudta egyszerre elvinni. A gazdák sok mormotát kirángattak járataikból, ahol már téli álmukra készültek, majd lehozták őket Újtátrafüredre. Ott meglocsolták őket meleg, édes tejjel, amitől ismét elaludtak.”

Forrás: http://zivot.azet.sk; Fotó: Łukasz Kornatka

A közelmúltban új, a turistaút legnehezebb szakaszán történő átjutást megkönnyítő technikai segédeszközöket szereltek fel a Hunfalvy-völgybe vezető turistaúton. Ezen a szakaszon a múltban több baleset előfordult, köztük sajnos halálos kimenetelű is. Az új járórácsokat, létrákat és láncokat az útvonal biztonságosabbá tétele érdekében szerelték fel. A Hunfalvy-völgyi menedékház gondnoka, Viktor Beráneknek, valamint a menedékház személyzetének rossz idő esetén gyakran kellett jégmentesíteni ezt az útszakaszt, és sokszor segítettek balesetek esetén. A most beépített technikai eszközök ezentúl ezen a szakaszon is lehetővé teszik a kétirányú, biztonságos haladást.

Forrás és fotók: http://spis.korzar.sme.sk

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) őrszolgálata a Facebook segítségével nyomozta ki egy szabálytalankodó turista kilétét, akinek aztán a több száz złoty összegű bírság mellett még a bírósági perköltséget is meg kellett fizetnie.

Ezután óvatosabbaknak kell lenniük azoknak, akik megsértik a nemzeti park előírásait, mivel a parkőrök a szabálytalankodók kilétének felderítése érdekében elkezdték használni az internetet. Ily módon azonosították azt a lengyel férfit, aki több alkalommal is bivakolt a Tátrában, ami köztudottan tilos. „Az a dolgunk, hogy reagáljunk azokra az eseményekre, melyek nem felelnek meg a nemzeti park és a természetvédelmi törvény előírásainak” – mondta Edward Wlazło, a TPN őrszolgálatának vezetője. Emlékeztetett rá, hogy mivel a Tátrában tilos a bivakolás, mindenki, aki ezt a tilalmat megszegi törvénysértést követ el, és számolnia kell az elkerülhetetlen büntetéssel. Erről most éppen egy Oświęcimben élő lengyel férfi győződhetett meg. „A férfi többször bivakolt a Tátrában, ezeket az éjszakákat sokszor a fiával együtt töltötte. Ezután az ilyen túrákon készült fotói feltöltötte a Facebookra” – mondta az őrszolgálat vezetője. A parkőrök kezdetben megpróbálták tetten érni a férfit, de mire kiértek egy adott helyszínre, már nem volt ott. Később aztán meglátták az általa feltöltött fotókat az interneten.

„A rendvédelmi szervekkel történő együttműködésnek köszönhetően sikerült kideríteni a férfi lakcímét és személyes adatait. Küldtünk neki egy idézést, hogy jelenjen meg a nemzeti park igazgatóságán, ezt azonban figyelmen kívül hagyta. Ezután a nemzeti park a zakopanei bíróság elé vitte az ügyet, amely néhány száz złoty büntetést szabott ki a férfira, emellett kötelezte a perköltség megfizetésére is. Ez az eset figyelmeztetésül kell, hogy szolgáljon azok számára, akik azt tervezik, hogy a Tátrában a szabadban éjszakáznak. A parkőrök előtt sem titok, hogy sokan vannak ilyenek. Különösen a fotósok között, akik a napfelkeltét szeretnék lefotózni a Tátrában. „A Tátrában tilos bivakolni, és tilos a szabadban éjszakázni” – mondta Filip Zięba, a nemzeti park igazgatóhelyettese. Hozzátette, hogy ezek a tilalmak nem a szükségesnél nagyobb korlátozások miatt léteznek, ezeket természetvédelmi okok teszik indokolttá. Ennek lényege, hogy ne zavarjuk meg a Tátra éjszakai csendjét. „Ne feledjük, hogy a hegyek a medve, a farkas, a szarvas, a zerge és más állatok otthona. Számukra éppen elég az, hogy napközben turisták tömegei mozognak a hegyen, ezért az a célunk, hogy ezek az állatok legalább az éjszakát nyugodtan, szabadon mozogva tudják tölteni, az emberrel történő találkozás veszélye nélkül” – tette hozzá az igazgatóhelyettes. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a szabadban történő éjszakázás az emberre akár veszélyes is lehet. „Néhány évvel ezelőtt a Tátra szlovák oldalán a tilosban sátrazó turistákra rátámadt egy medve, melynek következtében a turisták több hetet kórházban töltöttek” – mondta.

Mindezek mellett a szabályok megszegése költséges is lehet a szabályszegőkre nézve, hiszen a bírság akár 1.000 złoty is lehet. „Ez akkor fordulhat elő, ha valaki több szabályt is megszeg egyszerre. Először is a tiltás ellenére bivakol a hegyen, emellett a szabadban tölti az éjszakát, emellé esetleg még szemetet is hagy maga után, és mindezek mellett letér a jelzett turistaútról. A legtöbb turista a tisztásokon bivakol, vagy közvetlenül a turistaút nyomvonala mellett” – mondta a parkőrség vezetője. A túraidőszak kezdetétől a parkőrök fokozottan ellenőrzik a turisták által látogatott területeket. Azoknak a fiatal pároknak is számolni kell a megjelenésükkel, akik a Tátrában készítik el az esküvői fotóikat, hiszen ez is tilos a nemzeti parkban, az emiatt kiszabható bírság összege 150 złoty.

Forrás: http://www.dziennikpolski24.pl; Fotó: Simon Trnka

Bár az idei ősz első havazása már mögöttünk van, a meteorológusok előrejelzései szerint a Tátrában ezen a héten ízelítőt kapunk az igazi télből. Az előrejelzések szerint a Magas-Tátra magasabban fekvő részein a következő néhány napban akár egy méter hó is hullhat. A havazás már a hét első napjaiban megkezdődhet, és a hét minden napján gyakorlatilag megszakítás, hosszabb időjárási ablakok nélkül egészen péntekig folytatódik. Valószínűleg Zakopane is fehér lepelbe burkolózik majd, ahol a lehulló hó vastagsága elérheti a 25 cm-t.

Az időjárás változást jelentős hőmérséklet csökkenés kíséri. A hegyekben napközben néhány, éjjel viszont akár több mint 10 fokkal is 0 °C alá esik a hőmérséklet. Akik úgy döntenek, hogy a következő napokban a Tátrába indulnak túrázni, téli körülményekre készüljenek, a túrák tervezésénél vegyék figyelembe saját képességeiket, és csak az időjárási körülményeknek megfelelő felszereléssel induljanak útnak.

A héten lehulló hó természetesen idővel el fog olvadni, amely később még lehetővé teszi még szép őszi túrák végrehajtását, az elkövetkező napokban azonban napsütésre egyáltalán nem lehet számítani.

A bőséges csapadékkal érkező front nem csak hőmérséklet csökkenést, hanem a felső hóhatár mélyebbre kerülését is eredményezheti. Ez szerdán akár 700 méter is lehet, vagyis már ebben a magasságban is arra lehet számítani, hogy az esőt havazás váltja fel. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) modellje azt mutatja, hogy Szlovákia északi régióiban szerdán 15 cm hóra lehet számítani. Az ismert norvég oldal (yr.no) előrejelzése szerint a Liptói-Tátrában, a Rohács-csoportban akár 34 cm hó várható, és a három egymást követő napon akár 50 cm hó is hullhat. Szerdán hasonlóan intenzív havazás várható Árvában és a Magas-Tátrában is.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl; http://www.onthesnow.sk

Három-forrás – Sima-hágó

Fotók és videók a Tátrából – 2016. szeptember 1-15.

Érdekességek a Tátra történelméből – Anyám országa

Magas-Tátra – Sztereo fényképpár

Hogyan készüljünk fel egy jelzett turistaúton kívüli túrára?

Egyre több turistát vonzanak a medvemegfigyelő túrák

Párbeszéd a Tengerszemnél: „Jössz, vagy itt hagylak!”

A Magas-Tátra egyre népszerűbb a turisták körében

Magas-Tátrai kalandok – Két vándor

55 éves a Poprádi-tavi Hegyi Szálló

Ezúttal egy orosz turista úszott a Halastóban

Tátrai teherhordók – kihalással veszélyeztetett faj

Két magyar turista eltévedt a Nagyszalóki-csúcson

Zerge-hegy / Kozi Wierch

Három-forrás – Kriván – Gödör-tó – Három-forrás

Piecky-völgy és Fehér-tavi-csúcs

Tátrai elsők – Gátlástalan gazdák

A Hunfalvy-völgybe vezető turistaút új járórácsai

Utólagosan bírságoltak meg egy turistát bivakolásért

A következő napokban intenzív havazás várható a Tátrában