Quantcast
Channel: magas-tatra.info
Viewing all 1816 articles
Browse latest View live
↧

A legszebb vasútvonalak Szlovákiában – a tarajkai sikló

June 20, 2016, 10:00 pm
$
0
0
A Magas-Tátra hosszú évek óta a legkedveltebb turistacélpont Szlovákiában, amely többször feltűnik a határon túli médiumokban is. Legutóbb a brit „Guardian” című napilap az osztrák Alpok olcsóbb alternatívájaként a legjobb európai trekkingtúra helyszínek közé választotta a hegységet. Az Ótátrafüred (Starý Smokovec) – Tarajka (Hrebienok) között közlekedő sikló annak ellenére nagyon kedvelt és népszerű a turisták körében, hogy távja csak 1937 méter, így ez a legrövidebb vasútvonal Szlovákiában. A sikló 1908-ban kezdte meg működését, az 1272 méter tengerszint feletti magasságba 7 perc alatt jut fel, 247 méter szintkülönbséget leküzdve. Az 1000 mm nyomtávú siklóvasút pályáján két nagy kapacitású vagon ugyanazon a sínpáron felváltva fel- és lefelé irányban közlekedik, miközben a pálya közepén egy kitérő vágányon kerülik ki egymást.

A siklót a Poprádról Ótátrafüredre közlekedő első villamosvasúttal együtt 1908. december 21-én helyezték üzembe. Az eredeti kocsik lecserélésére 1951-ben, a következő modernizációra pedig 1967-ben került sor, utóbbi alkalommal a teljes pályát és az állomásépületeket is átépítették. 1970-ben helyezték üzembe az olasz Ceretti – Tanfani cég vagonjait, ekkor cserélték le második alkalommal a kocsikat, majd a harmadik, egyben utolsó rekonstrukcióra 2007-ben került sor, ekkortól közlekednek a ma is használt vagonok. A korábbi 700 fő/órát jóval meghaladva a sikló jelenlegi kapacitása 1600 fő/óra, sebessége pedig 5 méter/sec.
A siklóvasút felső állomása a Tarajkán lett kialakítva, amely rendkívül népszerű idegenforgalmi csomópont, a Magas-Tátra számos látnivalója felé vezető turistautak kiindulópontja. Legegyszerűbben innen érhetjük el a Kis- és Nagy-Tarpataki-völgyet, valamint a Nagyszalóki-csúcsot. „A Tarajkáról juthatunk el a Bilík-menedékházhoz és a Rainer kunyhóhoz, melyek kimondottan könnyű túrának számítanak, ezért ideális célpontok gyermekes családok számára. A legnépszerűbb tátrai túracélpontok közé tartozik az ugyancsak innen elérhető Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata), a Téry-menedékház (Téryho chata) és a Zamkovszky-menedékház (Zamkovského chata), melyek egész évben látogathatóak. A tátrai fő turistaútvonalon, a piros jelzésű Felső turistaúton (Magistrála) ugyancsak a Tarajkáról indulva eljuthatunk a Sziléziai-házhoz (Sliezsky dom), vagy ellenkező irányban a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté pleso)” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resort szóvivője.

Forrás és fotó: http://cestovanie.aktuality.sk
↧
Search

Halálos kicsúszás a Hunfalvy-völgyi menedékház alatt

June 21, 2016, 8:00 am
$
0
0
Június 20-án, hétfőn a délutáni órákban egy szemtanútól érkezett a bejelentés a 112-es segélyhívó számra, aki azt látta, hogy egy számára ismeretlen személy kicsúszott és néhány tucat métert zuhant a jelzett turistaúton, a Hunfalvy-völgyi menedékház (Chata pod Rysmi) és a Békás-tavak (Žabie plesá) közötti szakaszon. A kicsúszás után a helyszínen tartózkodó turisták azonnal hozzáláttak a kicsúszott és eszméletét vesztett személy újraélesztéséhez. A helyszínre érkező mentőhelikopter a fedélzetére csörlőzte a sérültet, ezt követően a fedélzeten tartózkodó mentőorvos folytatta az újraélesztést.

A mentésben részt vevők minden igyekezete ellenére a lezuhant turista életét sajnos nem sikerült megmenteni. Ezt követően a 70 éves cseh turista holttestét Ótátrafüredre szállították, ahol átadták a temetkezési vállalkozó munkatársainak.

Forrás: https://www.hzs.sk; Fotó: Magicke Tatry
↧
↧

A felhők csoportosítása magasságuk szerint

June 21, 2016, 7:00 pm
$
0
0
Fotó: Négyesi Miklós
Egy korábbi bejegyzésben megismerkedtünk a felhő fogalmával, valamint a felhők csoportosításának, osztályozásának legfőbb szempontjaival. Most már tudjuk, hogy a felhőket magasságuk szerint négy fő csoportba oszthatjuk. Ezek a magas szintű felhők (mérsékelt égövi magasságuk 5-13 km), a közepes szintű felhők (2-7 km), az alacsony szintű felhők (a talajfelszín és 2 km között), valamint a függőleges felépítésű felhők. Utóbbiak alapja átlagosan 500 méter, teteje pedig átlagosan 8000 méterig ér fel. Ezeket nevezzük zivatarfelhőknek. Nézzük most részletesebben a különböző szintű felhők legjellemzőbb tulajdonságait.

Magas szintű felhők
A mérsékelt égövön 5-13 km magasságban keletkező magas szintű felhőknek három csoportja ismert, ezek a cirrus (pehelyfelhő), a pehelyfelhő és a rétegfelhő kombinációjából keletkező cirrostratus (fátyolfelhő), valamint a pehelyfelhő és a gomolyfelhő keveredéséből kialakuló cirrocumulus (bárányfelhő). Közös jellemzőjük, hogy fehér, rostos, fonalas szerkezetűek, jégkristályokból állnak, a napsugarakat átengedik. Általában 6000 méter fölött alakulnak ki, csapadék nem hull belőlük.
Cirrus (nemzetközi jelölése Ci, pehelyfelhő)
Fonalas szerkezetű, széttagolt fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból álló, esetleg keskeny szalagokra, madártollra emlékeztető felhő. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5 - 13 km magasságban képződik. Árnyékot, csapadékot nem ad.
Cirrostratus (nemzetközi jelölése Cs, fátyolfelhő)
Igen vékony rétegű áttetsző, fehéres felhőfátyol, tisztán jégkristályokból áll, gyakran halo-jelenséget okoz, csapadékot nem ad. Szerkezete rostos, fonalas vagy sima, részben vagy egészben eltakarhatja az eget.
Cirrocumulus (nemzetközi jelölése Cc, bárányfelhő)
Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amely egymástól elkülönült vagy egybeolvadó fodorszerű, apró gomolyokból áll, melyek többé-kevésbé szabályos, hullámos elrendeződést vesznek fel. Tisztán jégkristályokból áll, csapadékot nem ad.

Közepes szintű felhők
A mérsékelt égövön 2-7 km magasságban keletkező közepes szintű felhőket kér fő csoportra szokták osztani, ezek az altocumulus (párnafelhő) valamint az altosrtatus (lepelfelhő).
Altocumulus (nemzetközi jelölése Ac, párnafelhő)
Az altocumulus középmagas gomolyfelhő, amely apró gomolyokból áll. Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól. Csapadékot nem ad.
Altosrtatus (nemzetközi jelölése As, lepelfelhő)
Az altostratus középmagas rétegfelhő, egyenletesen szürke, zárt felhőtakaró. Szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítsa, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. Csak kisebb csapadék hullhat belőle

Alacsony szintű felhők
Az alacsony szintű felhők a mérsékelt égövön a talajfelszín és 2 km között alakulnak ki. Ezeket három fő csoportra lehet osztani, ezek a stratus (rétegfelhő), a cumulus (gomolyfelhő), valamint a kettő kombinációjából létrejött startocumulus (gomolyos rétegfelhő).
Stratus (nemzetközi jelölése St, rétegfelhő)
Magasban képződött ködhöz hasonlít, gyakran a talajról felemelkedő ködből alakul ki. Általában szürkés színű, zárt takaró, eléggé egyenletes felhőalappal. Ha a Nap átsüt rajta, akkor a felhő körvonalai is felismerhetőek. Többnyire kisebb csapadék, szitálás, szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó alakulhat ki belőle.
Cumulus (nemzetközi jelölése Cu, gomolyfelhő)
Különálló, általában sűrű, éles körvonalú felhőkből áll. Alul sík, felül kupola (karfiol), torony alakúak, fodrosan felboltozódó, felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha tépettek lehetnek, főleg nyáron gyakori, zápor, hózápor alakulhat ki belőle.
Stratocumulus (nemzetközi jelölése Sc, gomolyos rétegfelhő)
Szürke vagy fehéres árnyalatú, lapos gomolyokból összeálló felhőtakaró, amely majdnem mindig meglehetősen sötét rétegből áll. Általában nem teljesen zárt, mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekből áll, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak. Csapadékot nem ad.

Függőleges felépítésű felhők
Ezek alapja átlagosan 500 méter, teteje pedig átlagosan 8000 méterig ér fel. Ezeket nevezzük zivatarfelhőknek. Ezeket a felhőket két nagy csoportba oszthatjuk, ezek pedig a nimbostratus (esőrétegfelhő) és a cumulonimbus (zivatarfelhő). Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a felhő csapadékot is eredményez, akkor neve a nimbus szót is tartalmazza.
Nimbostratus (nemzetközi jelölése Ns, esőrétegfelhő)
Alacsonyan képződött, egyenletesen sötétszürke, gyakran igen sötét, vastag felhőréteg, az országos esőt adó melegfront jellemző felhőzete. Folyamatosan hulló, akár több napos esőzéseket hoz, a szürke, szomorkás idő jellegzetessége. Csendes eső, télen havazás alakul ki belőle, a csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen eltüntetheti a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle.
Cumulonimbus (nemzetközi jelölése Cb, zivatarfelhő)
A gomolyfelhőknél nagyobb és sötétebb, vastag, sűrű felhő, tetemes függőleges kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Alsó része egyenetlen, felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg, csúcsa majdnem mindig sík, lapított. Leggyakrabban üllő alakú változata, gyakran viszont hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában fordul elő. A felhő rendszerint igen sötét alakja alatt gyakran figyelhetők meg alacsony tépett felhők, amelyek beleolvadhatnak a felhőalapba. Forró nyári napokon vagy hidegfrontok betörésekor képződik, erőteljes, felfelé irányuló légmozgással. Vízcseppekből, illetve felső részén általában jégkristályokból áll. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves, zápor, zivatar, felhőszakadás, jégeső fordulhat elő belőle. Kialakulását rendszerint mennydörgés és villámlás kíséri.

Forrás és fotók: http://koponyeg.hu; http://owww.met.hu; http://tudasbazis.sulinet.hu
↧

Halálos zuhanás a Svinica alatt

June 22, 2016, 8:00 am
$
0
0
Június 22-én egy szemtanú értesítette a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét, aki látta, hogy egy másik turista zuhan lefelé a Svinica (Świnicą) és a Zawrat-hágó (Zawrat) közötti turistaúton. A helyszínre érkező hegyimentőknek nagyon gyorsan sikerült lokalizálni a baleset helyszínét, a lezuhant férfi életét azonban már nem tudták megmenteni, a baleset következtében a helyszínen életét vesztette. Azt egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy mi volt a baleset oka, a hegyimentők a holttestet a zakopanei kórházba szállították, ahol a rendőrség segítségével láttak hozzá az azonosításhoz.

A Tátra egyes magasabban fekvő részein továbbra is téli körülmények uralkodnak, az északi lejtőket és az árnyékos vályúkat továbbra is hó borítja. Ez vonatkozik többek között a Gsienica-völgyből a Zawratra vezető turistaútra, a Zawratot a Svinicával összekötő turistaút azonban jelenleg már száraz.

Forrás: http://tatromaniak.pl; Fotó: Korni Ło
↧

Túraútvonalak: Javorina – Kis-Nyereg-hágó

June 22, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Javorina (1000 m) – a zöld jelzésen Murány alatti elágazás (1083 m, 0:30 ó) – Jávor-rét (1270-1400 m) – Jávor-patak keresztezése (1520 m) – Varangyos-tó (1886 m) – Kis-Nyereg-hágó (2372 m, 4:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:15 óra. teljes menetidő 9:15 óra.
Javorináról a zöld jelzésű erdei úton indulunk dél felé a kicsiny Jávor-patak mentén a Murány alatti elágazásig. Innen a tisztás szélén vezető széles erdei úton egyenesen megyünk tovább, majd beérünk az erdőbe. Az erdőben hullámzó terepen egy hosszú hegyi rétig, amelyről szép kilátás nyílik a Jég-völgyi-csúcsra. A rétet keresztezve ismét az erdőben folytatjuk az utat, enyhén emelkedve. Az erdőhatárt elérve a törpefenyőben megyünk tovább, miközben előttünk magasodik a Tátra erősen szaggatott főgerince, számos szebbnél-szebb csúccsal.

Átkelünk a Jávor-patakon, és megkezdjük az egyre meredekebb emelkedést az előttünk magasodó sziklaküszöb bal oldalán, amely mögött a Varangyos-tó található. A tó fölötti újabb hegyoldalon sziklás emelkedőn kapaszkodunk egyre feljebb, majd egy bordát keresztezve meredeken, a végén kisebb szerpentinekben a felső részén kiszélesedő vályúban a Kis-Nyereg-hágóba.

FIGYELEM:
Ø  A Murány alatti tisztás – Kis-Nyereg-hágó közötti útvonal november 1-től június 15-ig a téli zárlat miatt lezárva!
Ø  A Kis-Nyereg-hágó (2372 m) a legmagasabban fekvő, turistaúton megközelíthető átjáró a Magas-Tátrában.
Ø  A felmenet a Kis-Nyereg-hágóba fáradságos, csak felkészült turistáknak!
Ø  A Kis-Nyereg-hágóból szép kilátás nyílik a Hátsó-Jávor-völgy zárlatára, valamint a környező csúcsokra, a Varangyos-tavi-csúcsra, a Jávor-csúcsra, a Jég-völgyi-csúcsra és a Lomnici-csúcsra.
Az út nehézsége:nehéz, egész napos túra.
Az útvonal látnivalói:
Ø  Varangyos-tó (1886 m)
Az útvonal teljes hossza: 10,7 km.
Legmagasabb pont:2372 m (Kis-Nyereg-hágó)
Legalacsonyabb pont:1000 m(Javorina)
Szintkülönbség:1372 m.
Lehetséges útvariációk:
Ø  Javorina (1000 m) – a zöld jelzésen Murány alatti elágazás (1083 m, 0:30 ó) – Jávor-rét (1270-1400 m) – Jávor-patak keresztezése (1520 m) – Varangyos-tó (1886 m) – Kis-Nyereg-hágó (2372 m, 4:30 ó) – Téry-menedékház (2015 , 1:15 ó) – Zamkovszky-menedékház (1475 m, 1:40 ó) – a piros jelzésen Rainer-rét feletti elágazás (1304 m, 0:30 ó) – Tarajka (1284 m, 0:35 ó) – Ótátrafüred (1010 m, 0:30 ó). Teljes menetidő 9:30 óra.

Forrás, magassági profil és virtuális túra: http://kamnahory.sk; 250 tátrai túra; Fotó? Bíber József
↧
↧

Milyen érzés a világ tetején?

June 23, 2016, 9:00 pm
$
0
0
Nem kell messzire és drágán utazni, ha a világ teteje érzést keresi valaki. Pár száz kilométeres autózással kint lehetünk az Alacsony-Tátrában, ahol fárasztó, de élménygazdag túrát tehetünk, ha nem is a világ, de a szűkebben vett Kárpát-medence tetején.
Milyen lehet a világ tetején sétálni? Amikor semmire nem kell felnézni, minden a lábunk alatt van, csak az ég kéklik felettünk. Jó, ott van a repülés, egy hegycsúcs, vagy egy kilátó, de a repülő alumíniumteste elzár a világtól, a hegycsúcs erdős is lehet, és a kilátóhoz hasonlóan egyszeri élmény, akárhányszor felmegy az ember, ugyanazt látja. De napokon keresztül menni saját erőből, és csak lefelé nézni, a dús zöld fűre, a völgyekbe, nyergekre, alacsonyabb csúcsokra - ez tényleg isteni érzés lehet.

Az bizony. Megtapasztaltuk, és nem is kellett hozzá a világ tetejéig utazni Ázsiába, csak ide a szomszédba, az Alacsony-Tátrába egy gerinctúrára. Három-négy óra kényelmes tempójú autóút, és már ott is vagyunk. A gerinctúrát sokféleképpen meg lehet tenni. Klasszikusan Donovalyból (Dóval) indul és kelet felé tart Telgártig (Garamfő). Öt, nem egyenlő szakaszra szokás osztani, de semmi sincs kőbe vésve. Úgyhogy mi is inkább kelet felől mentünk nyugatra, és a Chopoknál indítottuk, ha úgy tetszik, a közepén. Egy túraegyesület középkorú tagjaihoz csatlakoztunk, akik egyszer 20 éve már megcsinálták ugyanezt, így a túra számukra inkább nosztalgiaút volt, számunkra viszont az újdonság lehető legpozitívabb erejével hatott.
Az origo.hu treljes cikke itt olvasható!

Forrás és fotó: http://www.origo.hu; Ballai Vince
↧

70 éves a Szoliszkó menedékház

June 24, 2016, 10:00 pm
$
0
0
A Szoliszkó menedékház a legfiatalabb magashegyi menedékház a Magas-Tátrában, amely immár 13 éve megújult külsővel felügyeli a magasból a Csorbai-tavat, valamint a környező fenséges csúcsokat. Az egész évben hozzáférhető menedékház az Elülső-Szoliszkó déli lejtőjén található. Legkönnyebben a Csorbatóról induló ülőszékes felvonóval, vagy pedig a tó partjáról induló kék jelzésű turistaúton közelíthető meg. Ezen kívül természetesen más turistautakon is eljuthatunk a menedékházhoz. Nyugatról, a Három-forrástól a piros jelzésű Felső turistaút, majd az abból a Furkota-völgybe elágazó sárga jelzés, végül az ebből jobbra ágazó kék jelzés vezet a menedékházhoz. Keletről, a Malompataki-völgyből a völgyön végig, majd a Lorenz-hágón át a Furkota-völgybe vezető sárga jelzés szintén az előbb kék jelzésű útvonal elágazásához, és így a menedékházhoz vezet. Amíg az elsőként említett útvonalat gyermekek is gond nélkül teljesíthetik, utóbbi két útvonal csak felkészült turistáknak ajánlott.

A népszerű turistaközpont, Csorbató fölött magasodó Elülső-Szoliszkó ideális fekvésű hegyoldala szinte kínálta magát egy magashegyi menedékház felépítésére. A Szoliszkó-gerinc déli lejtője már a XX. század első harmadában is rendszeres sporttevékenységre, főleg sí- és szánkóversenyek szervezésére ösztönözte a klimatikus gyógyhely üzemeltetőit. A kor legfontosabb sporteseménye az 1935-ben megrendezett északi sí-világbajnokság volt Csorbatón, a közelben felépített síugrósáncon zajlott versenyekről már nem is beszélve. Ezeknek a tényezőknek a hatására 1943-ban az illetékesek úgy döntöttek, hogy sífelvonót építenek az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hegyoldalon, az Elülső-Szoliszkó lejtőjén. A felvonó alsó állomása a tó partján, a felső pedig 500 méterrel fölötte helyezkedett el. Érdekesség, hogy a felvonó felső állomását az egykori obszervatórium kupolájával fedték be. A sífelvonó 1969-ig működött, ekkor lebontották, és helyette felépítették a ma használatos ülőszékes felvonó elődjét, melyet 2002-ben váltottak fel napjaink négyüléses felvonójával.
Az obszervatórium kupolája azonban csak szükségmegoldás volt, hamarosan megkezdődött a menedékház alapjainak lerakása, amely a síközpontba érkező látogatók kényelmét volt hivatott szolgálni. A menedékház részlegesen már 1944-ben megkezdte működését, az építkezés azonban csak 1946-ban fejeződött be teljesen. Az építkezéshez szükséges építőanyagot a sífelvonóval szállították fel a helyszínre. A menedékház kezdetben csak a síelőket szolgálta, hozzájuk alkalmazkodott a ház nyitvatartása is, a későbbiekben azonban már a turisták is előszeretettel látogatták a menedékházat. A menedékház első gondnoka František Bujak síokató volt. Az 1960-as években a menedékház hanyatlani kezdett, végül már a lebontását fontolgatták, mivel nem hozta az üzemeltetőknek a kívánt nyereséget. A menedékház lebontását a JAMES hegymászóklub akadályozta meg, amely szó szerint megmentette a házat. A menedékház ebben az időszakban frissítőket és szállást kínált a turistáknak, utóbbi iránt azonban meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott, ezért ezt a szolgáltatást a 90-es évek elején megszüntették.
1995-ben a ház magántulajdonba került, ismét lehetett ott éjszakázni, majd 2003-ban széles körű átépítést hajtottak végre. Az átépítés érdekessége colt, hogy először felépítették az új, nagyobb alapterületet biztosító falakat, és csak utána bontották le bent maradt régebbi falakat. A menedékház átépítését rekord idő, nem egészen 4 hónap alatt elvégezték. A menedékházat 2002-től Milan Štefánik bérli, aki feleségével együtt sokat tett azért, hogy a menedékház egyre népszerűbb legyen a turisták körében.
A menedékházban jelenleg 2 szobában 11 ágy található, ezen kívül a nagy étkező is a vendégek rendelkezésére áll, ahol meleg ételek széles kínálatával várják a turistákat. A menedékház ellátást az ülőszékes felvonóval biztosítják, ezzel szállítják fel többek között a működéshez szükséges folyóvizet is. A ház egy széles teraszon fekszik, melyről szép kilátás nyílik a Csorbai-tóra, valamint a környező tátrai csúcsokra. 2009-ben helyreállították a menedékház közelében található egykori Bivak klubot, amely napjainkban étteremként működik.

Forrás: http://www.infoglobe.sk; Fotó: Bóna Gyula
↧

A Magas-Tátra a Hármashatár-hegyről

June 25, 2016, 10:00 pm
$
0
0
A Cartographia kiadó „Budai-hegység” c. turistakalauz az alábbiakat írja: "Télen, amikor a Kárpát-medencében egy-egy anticiklonnak köszönhetően szikrázóan napos, száraz, derült időjárás uralkodik, s a János-hegy csúcsa büszkén kiemelkedik az alacsonyabb területeket, így a fővárost is borító nyirkos, szürke ködtakaróból, az Erzsébet-kilátóból – a Naszálytól keletre – kirajzolódik a Magas-Tátra csipkés, havas sziklagerince is.” Az alábbi fotókat 2016. június 16-án közvetlenül napfelkelte előtt Baranyi Elek készítette a Hármashatár-hegyről, a fotókon jól láthatóak a világos égen a hegyvonulat sötét és megvilágítatlan kontúrjai.

Köszönet a fotókért Baranyi Eleknek!







↧
Search

Forma a hegyekben – volt már jobb is…

June 26, 2016, 10:00 pm
$
0
0
A rendszeres hegyi túrta javítja az erőnlétet, a mozgáskoordinációt és egyéb, a hegyvidéki terepen hasznos képességeket. Nyilvánvaló, hogy a jó kondíciónak köszönhetően vagyunk képesek időnként az átlagosnál nehezebb – nagyobb magasságba, igényesebb terepen vezető – túra végrehajtására, vagy járhatjuk be a már korábban megismert útvonalakat kényelmesebben. De miért van az, hogy egyszer csak azt érezzük, hogy a legutolsó túra során visszaesett a formánk? Kell-e, és ha igen, hogyan foglalkozni ezzel?
Olyan magasságba indulunk, ahol korábban már többször is minden gond nélkül túráztunk, vagy olyan útvonalon túrázunk, amely eddig soha nem jelentett akadályt. Aztán egyszer csak hirtelen „elfogy az oxigén”. Szemünk előtt elmosódik a kép, a fejünk egyre nehezebbé válik. Elfáradtunk. Hogyan lehetséges ez? Ilyen helyzetben könnyű pánikba esni vagy beletörődni a helyzetbe. Saját testünket azonban nem tudjuk becsapni – ezért aztán érdemes alaposan megvizsgálni a visszaesés okait.

Először is pihenjünk, próbáljuk meg tápanyagokkal ellátni szervezetünket. Lehet, hogy a pillanatnyi teljesítménycsökkenést csak a cukor, vagy egyéb más alapvető tápanyag hiány okozza. Ezután tegyünk még egy-két próbát, ám ha állapotunk nem javul, ne erőltessük túl magunkat. Ilyenkor jobb visszafordulni, és otthon vagy a menedékházban, nyugodt körülmények között megpróbálni kideríteni a visszaesés okait.
Ennek során alaposan gondoljuk végig, történt-e valami változás a közelmúltban életmódunkat illetően. A hegyi túrákon kívül mozgunk-e eleget? Rendesen táplálkozunk-e? Az utóbbi időben több ülőmunkát folytatunk-e? Volt-e valami más, ami megváltozott az életünkben? Ne feledjük, hogy a hegyekben történő túrázás sporttevékenység, amely megfelelő táplálkozás és edzettség nélkül csak korlátozott eredményekhez vezethet. A formahanyatlás edzettségi állapotunk folyamatos szinten tartása ellenére olyan egyszerű ok miatt is bekövetkezhet, mint az, hogy a múltban jobb volt az általános életmódunk.
Ilyenkor azonban érdemes mélyebbre ásni önmagunkban. Időnként pszichológiai kérdés is okozhatja a teljesítmény csökkenést. Az emberek gyakran, pl. stressz hatására, depressziós vagy neurotikus tünetek miatt a hegyekbe menekülnek saját gondjaik elől. Ilyenkor arra számítanak, hogy a hegyekben minden megoldódik. Ha azonban pszichoszomatikus betegségben szenvedünk, a fejünkben cikázó gondolatok hatással vannak egészségünkre is. Az eredmény gyakran újabb érzelmi válság – „olyan rossz velem lenni, hogy már a hegyekbe sem megyünk”. Ilyen helyzetben fontos, hogy könnyebb útvonalat válasszunk, elismerve, hogy pillanatnyilag nem vagyunk olyan formában, mint korábban. Séta a völgyekben, vagy pedig egy kevésbé igényes útvonal legalább kis elégedettséggel tölthet el minket, arról nem is beszélve, hogy egy könnyebb túrán kisebb a sikertelenség kockázata.
Általában függetlenül a válság okaitól néha érdemes „visszavenni” egy lépést. Időnként még a legkiemelkedőbb sportolók is formán kívül kerülnek. Ilyen esetben az egyik javasolt munkamódszer a visszatérés az alapokhoz, a legegyszerűbb képzési egységekhez. Hegyi túrákat nézve ez lehet egy könnyű, egyszerű túra. Néha jobb egy lépést egyszerűen hátrálni, mint kettőt erőltetve előre lépni.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com
↧
↧

Lengyelországban ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést

June 27, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Nem jó hír a júliusban a Tátrába látogató turisták számára, hogy Lengyelország 2016. július 4. és augusztus 2. között ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést az ország határain. Ez az intézkedés természetesen a Tátrára is vonatkozik, ennek értelmében a lengyel Tátrai Nemzeti Pak (TPN) területén a lengyel-szlovák államhatár átlépése a fenti időszakban csak a következő pontokon lesz lehetséges:
1. Lysza Polana (Łysa Polana) – gépjárműforgalom.
2. Tengerszem-csúcs (Rysy) – a piros jelzésű turistaúton gyalogos turizmus.

A határellenőrzés ideiglenes visszaállítására a Lengyelországban megrendezésre kerülő NATO csúcs, valamint a július végén Krakkóban megrendezésre kerülő Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó (július 25-31) miatt kerül sor. A fenti időszakban az államhatár átlépése csak személyi azonosságot igazoló okmány felmutatásával lehetséges.

Forrás: http://tpn.pl; http://portaltatrzanski.com; Fotó: Rado Krajci
↧

Tátrai ékszerek – a lengyel és a szlovák oldal láncai

June 28, 2016, 7:00 pm
$
0
0
Egy lengyel weboldal egy bejegyzésben (a teljesség igénye nélkül – a szerk.) gyűjtötte össze azokat a jelzett tátrai turistautakat, amelyek egyes nehezebb, veszélyesebb szakaszain láncok és fémhágcsók vannak beépítve. Az alábbi képes összeállítást főleg azoknak ajánlom, akik szeretik az átlagnál valamivel nehezebb utakat… :-) 


Fehér-tavi-csúcs 





Lengyel-nyereg





Liptói-határhegy





Lorenz-hágó





Rovátka





Sas út













Svinica





Tengerszem-csúcs (a szlovák oldalról) 



Vadorzó-hágó



Vörös-torony-hágó







Forrás: http://goryiludzie.plFotó: Kozice Piwniczanskie
↧

A Lengyel-Tátra virágai – Láncos utak a Świnicára

June 29, 2016, 9:00 pm
$
0
0
Egy esővel és elázásokkal tarkított júniusi hosszú hétvége utolsó napjára maradt a túra csúcspontja, a Świnica (2300 m) megmászása. Mivel nyár elején voltunk, praktikus okokból úgy gondoltuk, a csúcs elérésének kényelmesebb módját választjuk, és a Kużnicéból történő hosszú és fárasztó felmenet helyett a kabinos felvonóval elérhető Gáspár-csúcsról (1987 m) vágunk neki a főgerincnek. Tettük ezt annak reményében, hogy így a csúcsra történő feljutás mellett több időnk jut a remélhetőleg sokszínű növényvilág megörökítésére. A Gáspár-csúcsra a pár évvel korábban teljesen felújított felvonóval jutottunk fel, mivel még szezon elején, és elég korán voltunk, ehhez mindössze ½ órás sorban állás volt szükséges. Nyáron, napközben 4-6 órás sorok is összejönnek itt, amelyet lengyel barátaink a magyar mentalitás számára hihetetlennek tűnő nyugalommal állnak végig.

Időben fenn voltunk tehát a Gáspár-csúcson, ahol azonban akaratunktól függetlenül hosszabb távra kellett berendezkednünk, ugyanis olyan szélvihar és eső kerekedett, amelyben értelmetlen lett volna nekivágni a gerincnek. 2 órás kényszerű pihenő után lassan elvonult a vihar, kitisztult az ég, és bizony már majdnem dél lett, amikor ténylegesen megkezdhettük a túrát. Az egyre erőteljesebb napsugarak nemcsak a felhőket kergették szét, de a sziklákat is gyorsan felszárították, így aztán a késői indulás ellenére is ideálisnak mondható körülmények között vághattunk neki az útnak.
Aki a tényszerű adatokból indul ki, azt gondolhatja, hogy a Świnica 2300 m-es csúcsának elérése az 1950 m magasságban található Száraz-hágóból nehézségektől mentes könnyű séta, ez azonban egyáltalán nem igaz. Már a csúcs előtti Świnica-hágóig (2050 m) is hullámvasút-szerűen hullámzik a főgerinc, a hágótól a csúcsig tartó szakasz 250 m-es szintkülönbsége azonban már igazi magashegyi terep, annak minden nehézségével és szépségével együtt. E túra egyik vonzereje a sok tengerszem, melyeket a turistaútról északi és déli irányba tekintve felülről megcsodálhatunk, illetve amelyek mellett a Zawrat-hágóból (2159 m) lefelé elhaladunk. A tátrai fővölgyek sorába tartozó Gąsienica-völgy legfelső részén két ágra nyílik szét, a Száraz-hágóból a Gąsienica-Zöld-völgyre nyílik kilátás. Ebben a völgykatlanban összesen 19 kisebb-nagyobb tengerszem húzódik meg, közülük néhány a törpefenyők között megbújva a főgerincről nem is látható. A kabinos felvonót elhagyva, a főgerincen futó piros jelzésre kiérve rögtön láthatjuk a Gąsienica-Zöld-völgyben szerteszét szórt tavakat, melyek közül a legnagyobb a gerinchez legközelebb, 1672 m tsz.f.m.-ban fekvő Gąsienica-Zöld-tó, ennek területe 3,84 ha, legmélyebb pontja pedig 15,1 m. A túra későbbi szakaszain aztán a Gąsienica-völgy, majd dél felé a Lengyel-Öt-tó völgye további jelentős tavait is lesz szerencsénk látni, a tavak, patakok gyakorlatilag egész túránk során végigkísérnek.
Ezt a túrát a csúcsmászás mellett az ebben a magasságban élő tátrai virágok fotózásának szenteltük, így aztán miközben az időjárásnak köszönhető késői indulás ellenére is igyekeztünk megfelelő tempót tartani, haladásunk korántsem volt folyamatosnak mondható. Ez pedig annak a sok szép havasi virágnak köszönhető, amelyek utunkat szegélyezték. Nekem mindig furcsa azt kimondani, hogy közönséges virág, holott a józan eszemmel tudom, hogy némelyik gyönyörű kis virág abszolút közönségesnek, mindennaposnak számít a Tátrában, mint ahogy a világ más hegységeiben, más éghajlati és magassági övekben mások számítanak közönségesnek. Ennek ellenére szinte egyetlen Örvös kakastaréj (Pedicularis verticillata), Havasi harangvirág (Campanula alpina), vagy éppen Havasi kökörcsin (Pulsatilla alba) mellett sem tudok elmenni anélkül, hogy nem nyúlnék a fényképezőgépért. Márpedig ebben az időszakban sok más virág mellett ezek tömegesen nyílnak ebben a magassági övben, így aztán miközben igyekeztünk tartani a tempót, hol a mindig más szögből látható csúcsok és tavak, hol pedig a szebbnél-szebb virágok késztettek megállásra és fotózásra.
Szezon eleji túráról lévén szó a csúcs előtti és utáni láncos szakasznál most nem alakult ki a nyáron megszokott torlódás. A csúcsról nagyszerű kilátás nyílik a Lengyel-Öt-tó völgye felső részénak tavaira, a csúcs alatt fekvő, részben jéggel borított Hátsó-tóra (1890 m), a távolabbi, ekkor már jégmentes Fekete-tóra (1722 m), valamint látható Tátra legmélyebb tava, a Nagy-tó (1664 m, 79 m mély) egy kis darabja. A késői indulás miatt a csúcson csak rövid pihenőt tartottunk, és ismét láncok mellett máris indultunk a Zawrat-hágó felé. Az innen induló Sas-út, a Magas-Tátra egyetlen „vasalt útja” a magyar turisták körében is rendkívül népszerű, így nem csodálkoztunk, hogy a hágóban magyar turistákkal is találkoztunk. Ez a Lengyel-Tátrában a Halas-tavi-völgyet és a Lengyel-Öt-tó völgyét kivéve elég ritkán fordul elő velünk, pedig a Tátra északi oldala is számtalan természeti szépséggel csábítja a magashegyi túrák szerelmeseit. Vetettünk még néhány vágyakozó pillantást a Sas-út első szakasza felé, a Kis-Zerge-hegy (2226 m) felé, de még mielőtt túlságosan beleéltük volna magunkat a csúcs esetleges megmászásába, az óránkra pillantva győzött a józan ész, és lefelé indultunk a kék jelzésen, a Gąsienica-völgy irányába.
A hágó alatt itt is láncok könnyítik meg a haladást, ám ezek egy része most nem sok segítséget nyújtott, hiszen az északi oldalnak és a kora nyári időpontnak köszönhetően még hó alatt voltak. Ennek ellenére biztonságban leereszkedtünk a sziklafalon, majd a továbbiakban a megszokott magashegyi terepen értük el a Gąsienicai-Fagyott-tavat (1787 m). Ezt elhagyva Pettyes tárnicsok (Gentiana punctata) sokaságát láthattuk és fotózhattuk, e csodás virágok egészen a Gąsienicai-Fekete-tóig (1620 m) elkísértek, ismét csak rövid pihenőkre ösztökélve. A tó északi partján még egyszer visszanéztünk a fölénk magasodó sziklákra, gondolatban ott álltunk a középen emelkedő Zerge-hegyen, amely a Sas-út legmagasabb pontja (2291 m). A Murowaniec menedékházban (1500 m) már csak rövid pihenőre volt időnk, amibe azért belefért egy palacsinta, amelyet a Lengyel-Tátra menedékházai közül talán itt készítenek el a legízletesebben. Ekkor már erősen benne jártunk a délutánban, lassan ránk alkonyodott, de azért még a menedékháztól Kużnicéig vezető út „lerohanása” közben is volt időnk egy-két szép virágot lefotózni. Még az út felső szakaszán láthattunk Pompás tárnicsot (Gentiana clusii), majd már a Jaworzynka-tisztás felé közeledve többek között szép kövér Hólyagos habszegfűt (Silene vulgaris), illetve Alpesi nyúlherét (Anthyllis alpestris), ez utóbbinak legalább négy színváltozatát. Már sötétedett, amikor Kużnicéba értünk, a Rondo parkolóját pedig már teljesen sötétben értük el. Még előttünk volt a hazáig tartó 4 órás autóút, amely azonban a szép élményeket, gyönyörű kilátást, teljes szépségükben pompázó tavaszi virágok élményét nyújtó túra után nem is tűnt annyira fárasztónak…

Lejegyezte: Nagy Árpád
↧

Fotók és videók a Tátrából – 2016. június 16-30

June 30, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Vihar Zakopane felett; kilátás a Szoliszó menedékháztól a Csorbai-tóra; naplemente a Liptói-határhegyről; a ritkán látott Szalóki-völgy a Szontagh-tavacskával; néhány fotó a Téry-menedékházhoz vezető útról; éjszaka a Tátrában; az Alsó-és Felső-Sebes-tó a Sebes-pataki-völgyben; a varázslatos Jávor-völgy; a Lengyel-nyereg alatti Fagyott-tó; a gyönyörű környezetben fekvő Litvor-tó. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.infooldal Facebook profilján2016. júniusának első felében megosztott fotókon. A Fenyves-tavi-völgy tavai egy drónnal készült szép videón; kilátás a Nagy-Menguszfalvi-csúcsról; Tatry Project előzetes; a Magas- és a Bélai-Tátra 2015-ben; Tatry Project - 1. rész - Irány a Magas-Tátra. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

Fotók:

2016. június 16.
Valami készül Zakopane felett...
Fotó: Krzysztof Baraniak

2016. június 20.
Múlt pénteki kilátás a Szoliszó menedékház alatti sípályáról Csorbató településre és a Csorbai-tóra.
Fotó: Kállai Zoltán

2016. június 21.
Naplemente a Liptói-határhegyről...
Fotó: Kuba Witos

2016. június 22.
A ritkán látott, turisták előtt lezárt Szalóki-völgy a Szontagh-tavacskával a Gránát-fali-csúcsról.
Fotó: Pavel Kunst

2016. június 23.
Néhány fotó szombatról, a Téry-menedékházhoz vezető útról.
Fotó: Zsula Róbert

2016. június 24.
Éjszaka egy ilyen helyen. Mit akarhatsz még?...
Fotó: Kuba Witos

2016. június 27.
Az Alsó-és Felső-Sebes-tó a Sebes-pataki-völgyben
Fotó: Martin Viglaský

2016. június 28.
A varázslatos Jávor-völgy...
Fotó: Andrew Vlčko

2016. június 29.
A Lengyel-nyereg alatti Fagyott-tó az elmúlt hét végén.
Fotó: Lukáš Hlásek

2016. június 30.
A gyönyörű környezetben fekvő Litvor-tó.
Fotó: Iwona Mielczarek

Videók:

 
2016. június 18.
A Fenyves-tavi-völgy tavai, az Alsó- és Felső-Fenyves-tó egy drónnal készült szép videón.


Výhľad z Veľkého Mengusovského štítu from Jozef Ďuronka on Vimeo.
2016. június 19.
Kilátás a Nagy-Menguszfalvi-csúcsról.

 
2016. június 21.
Tatry Project előzetes

 
2016. június 25.
A Magas- és a Bélai-Tátra 2015-ben. Hangulatos összeállítás a múlt év legszebb tátrai túráiról. 

 
2016. június 26.
Tatry Project - 1. rész - Irány a Magas-Tátra


Összeállította: Nagy Árpád
↧
↧

160 éve született dr. Téry Ödön

July 1, 2016, 8:00 pm
$
0
0
Az 1870-es években kezdte meg sikerekben bővelkedő tátrai tevékenységét a 160 évvel ezelőtt a Torontál megyei Óbébán (ma Románia) született dr. Téry Ödön (1856-1917) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója, a Tátra nagy szerelmese. 1876. augusztus 11-én Schwartz Pál, Still János és Horvay Jakab vezetőkkel ő mászta meg elsőként a Közép-orom csú­csát, melynek megmászását korábban még a nevesebb Tátra-írók, valamint a vezetők is a lehetetlenségek közé sorolták. Egy évvel később, 1877. augusztus 6-án Spitzkopf Márton vezetővel szintén ő volt a Fecske-torony első megmászója. Téry Ödön el­sősorban nem hegymászóként, hanem a Tátra ügyének harcosaként vált is­mertté, 1889-1891-ig a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), 1892-1910 között pedig a Magyar Turista Egyesület (MTE) ügy­vivő alelnöke majd elnöke is volt.

Dr. Téry Ödön nevét őrzi a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza, az Öt-tó mellett álló Téry-menedékház. 1889-ben az MKE Budapesti Osztályának választ­mányi ülésén dr. Téry indít­ványozta, hogy sza­vazzanak meg bi­zonyos összeget a Magas-Tátrá­ban egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a me­nedékház felépítése céljából létrehozott pénz­ügyi alapba. 1897 februárjában született meg a végleges döntés a menedékház helyéről, majd Pfinn József tervei alapján Majunke Gedeon szepesszombati építész vezetésével 1898-1899-ben felépült a ma is álló épület. Idő­közben (1898-ban) elkészült az Öt-tóhoz vezető turistaút is, ezek után a terméskő­ből épült, emeletes menedékházat 1899. augusztus 21-én meg­nyitották a turista­forgalom előtt.
Szintén dr. Téry Ödön nevét viseli a Magas-Tátra nyolcadik legmagasabb csúcsa, az Öt-tavi-katlan és a Nagy-Papirusz-völgy közötti Téry-gerincen emelkedő Téry-csúcs (Malý Pyšný štít, 2591 m), valamint a Téry-horhos és a Téry-kuloár. A Téry-csúcs a Fecske-torony (Pyšný štít) északnyugati szomszédja, melyet 110 évvel ezelőtt, 1901. július 17-én Dőry Gyula mászott meg elsőként.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu
↧

Ember a hegyek között

July 2, 2016, 10:00 pm
$
0
0
„Kora őszi fotóim között böngészgetve rábukkantam egy-két olyan fotóra, melyek a hegyek szépségei mellett a hegyek között túrázó turistákat is ábrázolnak. Ezúttal azonban ahelyett, hogy az utómunka során eltávolítottam volna őket a képről, úgy döntöttem, hogy a helyükön hagyom őket, hogy nekik köszönhetően egy bizonyos mértékig láttassam, milyen kicsi is az ember a hatalmas hegyek között”. Az alábbi fotók a Gáspár-csúcsról Kasprowy Wierch) a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) felé vezető gerincúton, a Gąsienica-völgyben (Dolina Gąsienicowa), a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Liptói-határhegyen (Szpiglasowy Wierch) és a Baráton (Mnich) készültek.




















Forrás: http://goryiludzie.pl; Fotók: Jacek Jędrzejczak Photography
↧
Search

Hogy pakoljunk a hátizsákba, hogy az kényelmes legyen?

July 3, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Egy megfelelően bepakolt hátizsák a hegyi túra során képes azt a kényelmet biztosítani, amely ennek a tevékenységének a végzéséhez szükséges, ellentétben a diszkontokban megvásárolható, kézben vagy fél vállon hordozott táskákkal. Egy jó hátizsáknak mindenekelőtt a biztonsági és kényelmi szempontoknak kell megfelelnie, amelynek az előbb említett egyéb táskák nem felelnek meg. Évszázadokkal ezelőtt, amikor a hegyekben járó első embernek jött az ötlet, hogy szabaddá kell tenni a kezét, csodájára jártak annak az újításnak, melyet napjainkban jókedvűen veszünk a hátunkra, egész nap cipeljük, és néha (szerencsére csak ritkán) gondolkodás nélkül leteszünk a földre.
A kényelmes hátizsáknak köszönhetően gond nélkül jutunk egyik helyről a másikra, és nem csak a hegyekben. Személy szerint én minden más táskánál jobban szeretem a hátizsákot. Mindig és mindenhol. Most azonban nézzük azokat a kérdéseket, amelyek egy hátizsákba történő bepakolás során merülhetnek fel. A hátizsák puszta léte nem minden.

Használatát sokan a tökéletességig csiszolták, kialakítását tekintve a modern outdoor technológiának köszönhetően némelyik már-már csodaszámba megy. A hátizsákba a tervezett kirándulás során tervezett felszerelés megfelelő bepakolása a legtöbb esetben véletlenszerűen történik, így aztán az is előfordulhat, hogy bármilyen jó a hátizsákunk, nem fogjuk azt szeretni. Hogyan pakoljunk tehát egy hátizsákba úgy, hogy az kényelmes legyen?
Ha a bepakolás közben nem szeretnénk egy oda-vissza futóversenyt rendezni a szekrényünk és a hátizsák között, készítsünk egy listát (én mindig elfelejtek valamit, de a rohangálás a szekrény és a hátizsák között egyre rövidebb) azokról, amiket be szeretnénk pakolni. Miután mindent egy helyre összegyűjtöttünk, álljunk meg egy pillanatra, és ne uralkodjon el rajtunk a hurrá optimizmus. Ez a pillanatnyi megálló arra is jó, hogy rájöjjünk, nem feltétlenül jó ötlet a hajsütővasat magunkkal vinni…
Gondoljuk végig, mire lesz szükségünk az út során, mire a szálláson, és mi az, amire vészhelyzetben szükségünk lehet. Ez meghatározza a hátizsákba történő bepakolás sorrendjét. Garantált, hogy a jól elosztott hátizsák mindig megfelelően működik majd, függetlenül attól, hogy egy, vagy több napra pakolunk bele. Akár rövidebb, akár hosszabb ideig lesz a hátunkon, nem lesz az az érzésünk, hogy valamit úgy eldugtunk, hogy meg sem találjuk.
A nehezebb dolgok alulra, a könnyebbek felülre
Ez a legegyszerűbb elmélet. A gyakorlatban azonban nem vihetünk magunkkal két külön csomagot, melyekben gond nélkül becsomagolhatjuk a könnyebb és a nehezebb dolgokat. Legtöbbször több különböző súlyú és különböző fontosságú dolgot egy zsákban viszünk magunkkal. De mit és hová pakoljunk?
A hátizsák mélyére, legalulra tegyük azokat a nagyobb méretű tárgyakat, melyekre várhatóan túra közben nem lesz szükségünk, de alapjában mégis könnyebbek. Ilyenek lehetnek a cipő, hálózsák, törülköző, stb.
A következő szintre pakoljuk a tartalék ruhaneműt, majd a középső szintre helyezzük a nehezebb dolgokat, mint pl. az étkezéshez szükséges felszerelés, a konzervek, gázfőző, stb.
A hátizsák legfelső szintjére (és ha van, az oldalsó zsebekbe és a felső rekeszbe) helyezzük el azokat a dolgokat, amelyekre túra közben leginkább szükség lehet. Ez a legmegfelelőbb hely azoknak a felszereléseknek, amelyeket vészhelyzetben kell használni. Ide pakoljuk ez egészségügyi csomagot, valamint az esőkabátot (hacsak nem akarjuk kipakolni a hátizsák teljes tartalmát, ha hirtelen elkap egy gyors nyári zápor), az út során szükséges enni- és innivalókat.
Az oldalzsebekbe és a kisebb rekeszekbe tegyük a térképet, iránytűt, kalauzt, lámpát, a személyes dokumentumokat.
A fentieken túlmenően ne felejtsük el, hogy a pakolás során ne hagyjunk a hátizsákban légüres tereket, amelyek túra közben a zsák ellenőrizhetetlen mozgását eredményezhetik. Ez viszont túra közben az egyensúly elvesztését vonhatja maga után, amely a hegyekben akár végzetessé váló kicsúszással, zuhanással is végződhet.
A jól és okosan bepakolt hátizsák nem csak azt teszi lehetővé számunkra, hogy elkerüljük az egyes felszerelési tárgyaink keresésével járó kellemetlenségeket, de megóvnak minket a vállunk és a hátunk sérülésétől is. A hanyagul csomagolt, gyakran túlterhelt hátizsák okozat sérülések sajnos elég gyakoriak. Ésszerűen pakoljunk a hátizsákba, ne okozzunk magunknak kellemetlenséget, használjuk a fejünket és óvjuk a hátunkat.

Forrás: http://goryiludzie.pl; Fotó: polarsport.pl
↧

Túlélték a villámcsapást a Nagyszalóki-csúcs alatt

July 4, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Július 1-én, pénteken délután villámcsapás ért két turistát a Magas-Tátrában, a Nagyszalóki-csúcs (Slavkoský štít) közelében, melynek következtében mindketten égési sérüléseket, horzsolásokat szenvedtek, és zavarodott állapotba kerültek. A bejelentés után a hegyimentők azonnal a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) segítségét kérte, amely két hegyimentővel a fedélzetén a balesethez a lehető legközelebbi megfelelő helyen szállt le, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtak közvetlenül a baleset helyszínére repülni. Innen a hegyimentők gyalog jutottak el a sérültekhez, akiket elsősegélyben részesítettek, majd a hegyimentőkkel együtt az időközben megérkező helikopter fedélzetére csörlőzték őket. A két sérülttel Ótátrafüredre repültek, ahol egyiküket átadták az Országos Mentőszolgálat szakembereinek, súlyosabban sérült társát pedig a mentőhelikopterrel poprádi kórházba szállították.

A baleset egyik sérültje egy 19 éves szlovák fiatalember (Dávid), a másik érintett pedig egy előtte haladó 52 éves cseh turista volt, a villámcsapás mindkettőjüket elrepítette. Elmondása szerint a vihar hirtelen, szinte néhány másodperc alatt csapott le, és a közelben sehol nem találtak megfelelő rejtekhelyet. A villámra egyáltalán nem emlékszik, vele együtt túrázó barátnője mesélte el neki, hogy mi is történt valójában, hiszen a villámcsapás következtében elvesztette eszméletét és csak később tért magához. A fiatalembernek fájt a feje és a háta, lábai és nyakának egy része is megégett. „Erős ütést éreztem, majd erős fájdalmat a gerincemben” – emlékszik vissza a csaknem végzetes másodpercre. Egy idő után elkezdett zihálni, majd vért köpött.
Dávid életét valószínűleg a mellette haladó kutyája mentette meg, az állat a villámcsapás következtében elpusztult. Emellett az volt a szerencséje, hogy a villámnak valószínűleg csak egy oldalága érte el.

 
Forrás: https://www.hzs.sk; http://parameter.sk; http://www.tvnoviny.sk

Fotó: TV Markíza
↧
↧

Jutalom a korán kelőknek

July 5, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Korán kellett kelniük a Radnóti Színház társulatának azon tagjainak, akik nyaralásuk egyik napját a Magas-Tátra főgerincének keleti végén álló Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít) meghódítására szánták. Szállásunkról, Tátralomnicról a „hatórási” busszal utaztunk át a pár megállónyira található Fehér-víz (Biela Voda) autóbusz megállóig, innen már gyalog vágtunk neki a folyamatosan emelkedő Késmárki-Fehérvíz-völgyének (Dolina Bielej vody). A völgyben vezető sárga jelzésen kb. másfél órányi gyaloglás után fordultunk be a Zöld-tavi-völgybe (Dolina Zeleného plesa), ahol 9.30-kor értük el a Zöld-tavi menedékházat (Chata pri Zelenom plese).

Az 1551 méter magasan álló menedékháztól 2,5 órán keresztül tartó, időnként igen meredek úton jutottunk fel a csúcsra. A sárga jelzés először a Vörös-tó (Červené pleso), majd a Kék-tó (Belasé pleso) mellett vezetett el bennünket a Kék-tavi-torony (Belasá veža) alatt elterülő morénalejtőre, ahol június vége ellenére is hatalmas hómezőkön kellett átvágnunk. A környéken rengeteg, feltűnően szelíd zergék fotózására volt alkalmunk. Ezután következett magashegyi túránk legizgalmasabb része: láncokkal megerősített szakaszon kellett felmásznunk a Karó-tavi-átjáróba (Kolový priechod), amely egy hágó a Karó-tavi-völgy (Kolová dolina) és a Vörös-tavi-völgy (Červená dolina) között. Ebből a nyeregből meredek, helyenként kitett úton kapaszkodtunk fel a 2229,6 méter magasan fekvő csúcsra.
Túránk legmagasabb pontjából csodálatos kilátásban volt részünk, déli irányból az utunk során már többször is megcsodált gránit csúcsok sorakoztak: a Weber-csúcs (Malý Kežmarský štít), a Késmárki-csúcs (Kežmarský štít), a Lomnici-csúcs (Lomnický štít), a Téry-csúcs (Malý Pyšný štít), a Zöld-tavi-csúcs (Baranie rohy), a Papirusz-csúcs (Čierny štít) és a Vörös-tavi-csúcs (Kolový štít). Nyugatra a Karó-tavi-völgy (Kolová dolina) és benne a Karó-tavacska (Kolové pleso) volt látható. Északról a Bélai-havasok mészkő csúcsai „fehérlettek”: a Murány (Muraň), a Hollókő (Havran), a Határ-hegy (Ždiarská vidla), a Bolond Gerő (Hlúpy vrch), a Mészárszékek (Jatky) és a Homlokos (Bujačí vrch). Keletről a Zerge-csúcsot (Kozí štít) és az alatta kanyargó, fölfelé már megismert turista ösvényt láthattuk, mellette a különböző színekben csillogó tavacskákkal.
Jó félórányi pihenést és nézelődést követően 13.00-kor indultunk visszafelé a felfelé már megtett úton, majd kb. 1,5 órányi ereszkedés után a Zöld-tavi menedékházban megálltunk egy jéghideg sörre, mely mellett egyöntetűen kijelentettük, hogy megérte korán kelnünk!
A túra során társaim voltak: Adorjáni Bálint, Ágoston Gábor, Bodon Károly, Gazsó György, Lakatos Dóra, Rétfalvi Tamás, Szávai Viktória, Széplaki Nóra, Tóth Sándor, Őri Zsófia.
Lejegyezte és fotók: Sziva Zoltán

A túra során készült fotók megtekinthetők a www.borzsonyihiuzok.hu Picasa webalbumában.
↧

Podbanszkó – Csendes-völgy – Fenyves-tavi-völgy

July 6, 2016, 7:30 pm
$
0
0
Podbanszkó (950 m) – a sárga jelzésen Csendes-völgy elágazás (983 m) – a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m, 3:15 ó) – a piros jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m, 0:45 ó) – a piros jelzésen Retesz-hágó (1879 m, 2:00 ó) – a zöld jelzésen a Kolbenheyer-völgyben – Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazás (1490 m, 1:00 ó) – a piros jelzésen Alsó-Fenyves-tó (1674 m, 0:45 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 6:50 óra. Teljes menetidő 14:35 óra. 
A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk, majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén, egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai láthatók számos völggyel és vályúval. Elérjük a Toman-völgybe vezető, 2008-ban lezárt turistaút elágazását, majd egyre szebb panoráma nyílik az előttünk északnyugati irányban magasodó Vörös-hegyek csoportjára.

Az elágazástól jelzésünk továbbra is az aszfaltozott erdei úton vezet, majd a Csendes-patak hídján át elérjük a Gáspár-hegy alatti útelágazást. Ennek közelében immár a piros jelzésű úton megyünk tovább, és egy nagy fordulónál hamarosan véget ér az aszfaltozott út. Innen eleinte széles, majd egyre szűkülő turistaösvényen megyünk tovább, amely mérsékelt emelkedéssel, tisztásokon és erdős területeken váltakozva visz egyre feljebb a Hátsó-Csendes-völgyben. Jobbra a Sima-hegy délnyugati oldalgerince, végén a Nagy-Kapor-tetővel, balra pedig a Tátra főgerince határolja utunkat. Később füves-sziklás terepen meredeken szerpentinezve emelkedünk felfelé, majd egy hosszú bal kanyar után érkezünk meg a Retesz-hágó széles nyílásába. Rövid szerpentinen ereszkedünk le a Kolbenheyer-völgybe, majd a füves völgyfenéken, később pedig a törpefenyő övezetben vezető turistaúton jutunk a Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazáshoz. Az elágazástól a piros jelzésen megyünk tovább a Fenyves-tavi-völgy felé, előbb erdőben, később törpefenyőben. Jobb kéz felé látható a Fenyves-völgyi-vízesés, majd a vízesés szintje fölé érve turistaút az Alsó-Fenyves-tó partján ér véget.

FIGYELEM:
Ø  A Csendes-völgyben futó sárga jelzésű turistaút a szilárd burkolatú út végétől november 1. és június 15. között a téli zárlat miatt lezárva!
Az út nehézsége:nehéz, egész napos túra.
Az útvonal látnivalói:
Ø  Alsó-Nefcer-vízesés – 80 m-es magasságával a Felvidék legmagasabb vízesése a Nefcer-völgy alsó részén.
Ø  Fenyves-völgyi-vízesés – 30 m magas vízesés a Fenyves-tavi-völgyben.
Ø  Alsó-Fenyves-tó, a Magas-Tátra déli oldalának 3. legnagyobb tava.
Ø  Vörös-hegyek – a Csendes-völgy zárlatában húzódó mészkőgerinc, amely a Toman-hágótól (1686 m) a Konrád-púpig (2005 m) terjed, legmagasabb pontja a Vésett-kő (2122 m). A nagyrészt mészkő alkotta területet klf. karsztos képződmények, főleg szakadékok jellemzik. Ilyenek pl. a Hátsó-dűlő (Zadný úplaz, 96 m), a Jeges-szakadék (Ľadová priepasť, 60 m) és a Kresanica (71 m), valamint a Felvidék legmagasabban fekvő barlangja, a Felső-Kresanica (Vyšná Kresanica, 2081 m).
Ø  A Vörös-hegyek nevét a hegyoldalt borító szittyó (Juncus trifidus) jellegzetes őszi színe után kapta.
Ø  A Kapor-völgy (Kôprova dolina) szlovák elnevezése a havasi gyepek övezetében előforduló, sárga szárú havasi medvegyökér (Ligusticum mutellina) szlovák nevéből (kôprovníček bezobalový) származik, amely az egész vegetációs időszakban megtalálható a völgyben.
Az útvonal teljes hossza:20,1 km.
Legmagasabb pont:Retesz-hágó (1879 m)
Legalacsonyabb pont: Podbanszkó (950 m.)
Szintkülönbség:1113 m.
Lehetséges útvariációk:
Ø  Podbanszkó (950 m) – a sárga jelzésen Csendes-völgy elágazás (983 m) – a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m, 3:15 ó) – a piros jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m, 0:45 ó) – a piros jelzésen Retesz-hágó (1879 m, 2:00 ó) – a zöld jelzésen a Kolbenheyer-völgyben – Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazás (1490 m, 1:00 ó) – a piros jelzésen Alsó-Fenyves-tó (1674 m, 0:45 ó) – vissza a Fenyves-tavi-völgybe vezető elágazásig (0:30 ó) – a zöld jelzésen elágazó a Hincó-völgybe vezető elágazásig (1411 m, 0:15 ó) – a kék jelzésen jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m) – Kis-hát alatti elágazás (1104 m, 2:30 ó) – Három-forrás (1140 m, 0:45 ó). Teljes menetidő 11:45 óra.

Forrás és magassági profil: http://kamnahory.sk, Emberek, sziklák, századok; 250 tátrai túra. Fotó: Kajo Charli
↧

Találkozás a sassal

July 7, 2016, 10:00 pm
$
0
0
Kapcsolatom a Tátrával teljességgel rendezetlen. Ígéretes kezdést követően minden további szándékom dacos ellenállásba ütközött a hegy részéről; az első kirándulás csúcsmászását követően 1700 m fölé soha többé nem jutottam. Kicsit kezdett már misztikussá válni, ahogy válogatott időjárási fortélyokkal veri vissza a hegység minden kísérletemet. Talán teljes érdektelenségbe fulladt volna ez a viszony – hiszen hozzánk a Maglić, Durmitor és a Szlovén-Alpok is közelebb esik – ha nem éreztem volna egyre intenzívebb sóvárgást a Sas út végigjárására. De éreztem, s az idei nyár egyik programja lett volna ez, ha nem jön közbe az az apró malőr, hogy a meglehetősen korán, már februárban megkezdett hegymászó szezonban a barátaim és harcostársaim ilyen célra szánt szabadidejét jórészt feléltük, s a nyár derekára csapat nélkül maradtam.

Ha azonban a vágyam a Mennybéli szándékával találkozik, ő mindig előáll valami frappáns megoldással, így nagyon meg sem lepődtem, csak pislogtam egy jó nagyot, amikor Tomi közzétette, hogy tapasztalt túratársakat keres (kettőt) a Sas útra. Mindjárt írtam is neki, hogy én is terveztem ezt, így ha vakulás, sántulás történne a csapatban, nyugodtan szóljon, s jövök beugrónak! Tomi válaszából megtudtam, hogy már tagja vagyok a csapatnak, így a hátralevő három hetet intenzív várakozással-vágyakozással tölthetem.
Az előzetes levelezésből aztán hamar rájöhettem, hogy a Sas út ugyan lényeges, de nem kizárólagos eleme lesz a túrának, s a résztvevőknek esze ágába sincsen ától cettig végigjárni azt, de nem is baj. Ez most legyen felderítés, aztán majd egy kellően motivált és kiképzett hegymászócsapattal úgyis visszatérek. Motiválni nagyon tudok, ha magam is motivált vagyok...
Ólomlábakon jár az idő, rettentő nehezen telik a három hét, de végre eljön a mi időnk, s egy hajnali órán beszállok az idegen autóba – a résztvevők egyikével sem túráztam még – aztán TŰZ!!!

A cikk folytatása a turatars.com oldalon olvasható!
↧
Viewing all 1816 articles
Browse latest View live
Search