175 évvel ezelőtt, 1845. április 2-án Újterebesen (Trybsz), a Szepesség északi részén található (az I. világháború után Lengyelországhoz csatolt) faluban született Dénes Ferenc (1845-1934) gimnáziumi tanár, Tátra-kutató, turista és hegymászó, tátrai kalauzok szerzője, aki munkássága mellett azzal is beírta nevét a hegység történelmébe, hogy még idős korában is rendszeresen túrázott a Tátrában, és ezeken a túrákon feljutott az akkor elérhető csúcsokra is. Noha nem Lőcsén született, de már fiatalemberként megismerte a várost, ami végül az otthona lett. Volt ugyanakkor egy másik otthona – a Magas-Tátra. Az eperjesi és a nowy targi elemi iskola elvégzése után a lőcsei gimnáziumban érettségizett, Bécsben tanult, majd Pesten szerzett földrajztanári oklevelet. Később visszatért Lőcsére, ahol középiskolai tanárként dolgozott. Már gyermekkorában sokat járt a hegyekbe, ez a szenvedély bennük maradt. A bécsi tanulmánya során megismerte az Osztrák Alpokat, a magyarországi tartózkodása során pedig bejárta a Mátrát. Miután visszatért Lőcsére, minden szabad idejét Tátraszéplakon (Tatranská Polianka), ahol a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) tagjaként hegyivezetőként mászta a Tátra csúcsait.
Viktor Uhlig bécsi geológussal együtt elvégezte a Tátra földtani felmérését, a Tátráról megszerzett tudását és ismereteit turistakalauzok megírásával osztotta meg a nyilvánossággal. Társszerzője volt a Tátra első, 1:25 000 méretarányú térképének és más térképeknek. Napjainkban is Dénes Ferencnek köszönhetően túrázhatunk a népszerű tátrai turistautakon, melyeket ő maga tervezett, az ő érdeme pl. a Felső turistaútnak (Magistrála) a Csorbai-tótól a Zöld-tóig terjedő része, és több más útvonal megtervezése.
Dénes Ferenc idős korában sem lett hűtlen a Tátrához, 75 éves korában (1920-ban) ismét megmászta a Jég-völgyi- és a Lomnici-csúcsot, 83 évesen a Kis-Viszokát, majd 88 évesen a Nagyszalóki-csúcsot. 1934. október 17-én halt meg Lőcsén, ahol az evangélikus temetőben temették el.
Forrás és fotó: https://spis.korzar.sme.sk