1909. október 29-én galíciai kormányzat Lvivben jóváhagyta a hegyimentők alapító okiratát, így ezt a napot fogadták el a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) létrehozásának hivatalos időpontjaként. A mentőszolgálat jelképe kék kereszt egy fehér mezőben. 1909. december 11-én megválasztották a TOPR első igazgatóságát, melynek elnökévé dr. Kazimierz Dłuskit, a mentőszolgálat vezetőjévé Mariusz Zaruskit, helyettesévé pedig Klemens Bachledát választották. Már a mentőszolgálat megalalulása előtt, 1908 szeptemberében elvégezték azonban az első szervezett mentési műveletet, amikor a Nagy Buczynowa-toronyról (Buczynowa Turnia) kellett turistákat menteni. A TOPR a szervezet hivatalos bejegyzéséig hét mentési műveletet hajtott végre. A Mentőszolgálat célja a kezdetektől a Tátrában eltűnt turisták keresése és a hegységben balesetet szenvedetteknek történő segítségnyújtás volt.
A TOPR sorsa mindig elválaszthatatlanul összekapcsolódott Európa ezen részének bonyolult helyzetével. Az első és a második világháború, a Népi Lengyelország időszaka nyilvánvalóan befolyásolta a Mentőszolgálat dolgozóinak sorsát. Sokan életüket veszítették a háborúk során, néhányuk koncentrációs táborokban halt meg, mások nyom nélkül eltűntek. A TOPR mindazonáltal mindig elvégezte alapvető feladatait, hogy mindenkit megmentsen, akinek segítségre van szüksége a hegyekben. A második világháború alatt "FREIWILLIGE TATRA BERGWACHT Zakopane TOPR" néven, 1952-1991 között pedig a Hegyi Mentőszolgálat (GOPR) részeként, mint a Tátra Csoport működtek.
1991 decemberében a szervezet visszakapta történelmi nevét, 1999-ben az IKAR nemzetközi alpesi mentő szervezet tagjává vált, 2004-ben pedig a szervezet Zakopanéban rendezte meg éves kongresszusát. A mai TOPR egy modern, professzionális mentőszervezet, amely magas szinten képzett hegyimentő szakembereket foglalkoztat, jól képzett önkéntesek támogatásával. A TOPR sajátossága, hogy a hegyi mentés minden formáját végzi, a sípályákon történő mentéstől kezdve a barlangi mentésen keresztül a búvárkodással és pirotechnikai tevékenységgel összefüggő, a fal- és lavinamentésen át a levegőből történő mentésig bezárólag.